Olajcégek vettek meg kilóra egy tudóst
A Greenpeace dokumentumok sorával bizonyítja, hogy az egyik leghíresebb klímaszkeptikus, Wei-Hock Soon, kutatásait 1,2 millió dollárral támogatta az olajipar. A klímaváltozást kétségbe vonó kutató ezt a támogatást nem tartotta etikátlannak, mint ahogy azt sem tartotta fontosnak, hogy erről a pénzről beszámoljon.
A dokumentumok új szintre terelik a klímaszkeptikusok és a klímaváltozás mellett érvelők vitáját. A klímaszkeptikusok szerint változó környezetünk természetes jelenség, ahhoz nincs köze az emberiségnek, míg a másik csoport azt vallja, hogy a gyorsan változó klíma az emberi tevékenység egyértelmű következménye. A szkeptikusok egyik „húzóneve" Wei-Hock Soon, a Harvard- Smithsonian Center for Astrophysics kutatóközpont tudósa.
Az ő, sokat vitatott elmélete szerint a klímaváltozás megmagyarázható a Nap sugárzási energiájának ciklikus – évszázados, évezredes – váltakozásával. Szerinte azért emelkedik a globális átlaghőmérséklet, mert mostanában erősebben süt a Nap. Soon az amerikai kongresszusi képviselők és állami tisztségviselők előtt is arról beszélt, hogy elméletét tudományos tények támasztják alá. No meg, ahogy most kiderült, az olaj- és széniparban érdekelt cégek, alapítványok anyagi támogatása. Ezek abban érdekeltek, hogy a közvélemény és a politika ne korlátozza működésüket.
Ugyanakkor a Greenpeace az információszabadságról szóló törvénynek köszönhetően olyan információk birtokába jutott, amelyek új megvilágításba helyezték Soon tudományos munkásságát. A dokumentumok szerint a „tudós" az elmúlt tíz évben 1,2 millió dollárt kapott az előbb említett üzleti csoporttól. Ugyanakkor 2008 óta több mint tíz tudományos közleményénél nem hozta nyilvánosságra, hogy honnan szerzett támogatást kutatásaihoz, és ezzel legalább nyolc esetben áthágta a tudományos folyóiratok publikálási szabályait – írta meg a wallstreetotc.com.
A zöldszervezet által megszerzett dokumentumok között ott szerepel a kutató és a fosszilis energiaforrásokat kitermelő ipari finanszírozok levelezése. A támogatók egyértelműen azt várták el Soontól, hogy a pénzükért cserébe az ő érdekeiket képviselje. Soon a New York Timesnak azt mondta, hogy a támogatás nem befolyásolta tudományos munkásságát, az nem volt hatással az éghajlatváltozással kapcsolatos munkáira. (A neves napilap azt is megjegyzi, hogy Soon sokszor a Harvard asztrofizikusaként szólal meg, valójában a Smithsonian Intézet részmunkaidős munkatársa.)
A kutatók megvásárlása nem új jelenség, először a múlt század hatvanas éveiben a dohányipari cégek vásároltak nekik tetsző tudományos közleményeket. Akkoriban azzal vádolták őket – ez később bebizonyosodott –, hogy a cigarettadohányba a függőséget erősítő adalékanyagokat kevernek. Az olajcégek szintén azt hitték, hogy a Soonhoz hasonló korrupt kutatók segítségével megtéveszthetik a közvéleményt. Ment is ez a dolog egészen a Greenpeace leleplezéséig.
Az ő, sokat vitatott elmélete szerint a klímaváltozás megmagyarázható a Nap sugárzási energiájának ciklikus – évszázados, évezredes – váltakozásával. Szerinte azért emelkedik a globális átlaghőmérséklet, mert mostanában erősebben süt a Nap. Soon az amerikai kongresszusi képviselők és állami tisztségviselők előtt is arról beszélt, hogy elméletét tudományos tények támasztják alá. No meg, ahogy most kiderült, az olaj- és széniparban érdekelt cégek, alapítványok anyagi támogatása. Ezek abban érdekeltek, hogy a közvélemény és a politika ne korlátozza működésüket.
Ugyanakkor a Greenpeace az információszabadságról szóló törvénynek köszönhetően olyan információk birtokába jutott, amelyek új megvilágításba helyezték Soon tudományos munkásságát. A dokumentumok szerint a „tudós" az elmúlt tíz évben 1,2 millió dollárt kapott az előbb említett üzleti csoporttól. Ugyanakkor 2008 óta több mint tíz tudományos közleményénél nem hozta nyilvánosságra, hogy honnan szerzett támogatást kutatásaihoz, és ezzel legalább nyolc esetben áthágta a tudományos folyóiratok publikálási szabályait – írta meg a wallstreetotc.com.
A zöldszervezet által megszerzett dokumentumok között ott szerepel a kutató és a fosszilis energiaforrásokat kitermelő ipari finanszírozok levelezése. A támogatók egyértelműen azt várták el Soontól, hogy a pénzükért cserébe az ő érdekeiket képviselje. Soon a New York Timesnak azt mondta, hogy a támogatás nem befolyásolta tudományos munkásságát, az nem volt hatással az éghajlatváltozással kapcsolatos munkáira. (A neves napilap azt is megjegyzi, hogy Soon sokszor a Harvard asztrofizikusaként szólal meg, valójában a Smithsonian Intézet részmunkaidős munkatársa.)
A kutatók megvásárlása nem új jelenség, először a múlt század hatvanas éveiben a dohányipari cégek vásároltak nekik tetsző tudományos közleményeket. Akkoriban azzal vádolták őket – ez később bebizonyosodott –, hogy a cigarettadohányba a függőséget erősítő adalékanyagokat kevernek. Az olajcégek szintén azt hitték, hogy a Soonhoz hasonló korrupt kutatók segítségével megtéveszthetik a közvéleményt. Ment is ez a dolog egészen a Greenpeace leleplezéséig.
