Forgatható magyar online marsgömb
"Használható" - mert a gömbök készítőinek egyik célja, hogy a magyar és a külföldi Mars-kutatók a Mars tanulmányozásakor ezt a gömböt használják "kézi térképként". A másik cél a játék: a gömbök létrehozása a térképészek és bolygókutatók számára legalább annyira élvezetes, mint a kész gömbökön a Mars bejárása a nagyközönségnek.
A Mars-glóbusz a legjobban használható térképi ábrázolásmód, hiszen ez az egyetlen forma, amely nem torzít; és amelyen így a sarkoktól az egyenlítőig torzulásmentesen áttekinthető egy bolygó felszíne. A gömbök sok tekintetben eltérnek a NASA Mars-térképeitől vagy -gömbjeitől vagy akár a Google-Marstól. Más az informatikai megoldás: nagyobb a gépigénye, és egy VRML-segédprogram kell a használathoz. A tartalom viszont egyrészt gazdagabb, másrészt különbözik a NASA térképeitől. A magyar gömbök a majdnem teljes marsi névanyagot hordozzák, melyben egyedülállóak. De ennél is többet tartalmaznak: a nem hivatalos nevek is felkerültek rá, melyeket az asztrogeológusok nap mint nap használnak, de mivel csak informálisak (nincs is latin megfelelőjuk), a térképeken a NASA (ill. a USGS) sosem szerepelteti őket.
A domborzati gömb megjelenése élesen elüt az amerikai térképekétől: ott a szivárvány minden színét kihasználják, hogy a finom magassági átmenetek is láthatóak legyenek. A magyar gömbön csak sárgás-vöröses színek szerepelnek, ami egyrészt a Mars valódi színeit tükrözi, másrészt nem használ a földi térképeknél a vízre és a növényzetre alkalmazott színeket. Az árnyalatok finomságából ugyan elvész, de a domborzatárnyékolás ezt jórészt kompenzálja.
A domborzati gömb párja egy fotómontázs-alapú gömb, melyen egészen más nevek szerepelnek: a megfigyelő csillagászok által használt albedónevek. (az albedó az egy felületre érkező elektromágneses sugarak visszaverődési képességének mérőszáma, ami latinul voltaképp fehérséget jelent, és arra használják, hogy leírják, milyen fényes valami.) A fotók 1999-ben készültek: sok szélfútta homok által meghatározott albedóalakzat megváltozott ahhoz képest, amilyennek 30 évvel ezelőtt, a Viking szondák odaérkezésekor mutatkoztak.
A Mars térképi megjelenítésének évszázados hagyományai vannak. A XIX. századi egyes Mars-térképekre és marsgömbökre ma rá sem ismernénk, mert azok csak elmosódott foltokat vagy a ma már tudvalevően nem létező Mars-csatornák hálózatát ábrázolták.
A mostani gömbök ugyanazokból az adatokból készültek, mint a NASA térképei, mégis névanyaguk, látványuk és arculatuk is más. A betűtípusok mintájául például a XIX-XX. század fordulóján Kogutowicz Manó által készített földgömbök szolgáltak, azaz a 2009-es marsgömb az évszázados magyar (ill. német) térképészeti hagyományok folytatója. Ma a csehek, az oroszok és az amerikaiak is készítenek Mars-térképeket, azonos adatokból kiindulva mindegyik egészen más látványt ér el. A magyar gömb is különbözik mindezektől: a Mars más vonásait és máshogyan hangsúlyozza. A különféle helyek és korok térképészeti iskolái máshogy ábrázolják ugyanazt a felszínt; e sokszínűség miatt fontos, hogy ne csak egy iskola (pl. a USGS) hozzon létre ilyen térképeket.
A gömbök célja részint a kutatás segítése, részint az ismeretterjesztés, ezért a weboldalon a gömbön látható legérdekesebb alakzatok, térségek rövid leírása is megtalálható, melyek segítségével marsi földrajzórán vehetünk részt.
A gömbök térképi megírása angol és latin; az egységes magyar planetológiai nómenklatúra kidolgozása még folyamatban van.
A virtuális gömbök kézbe is vehetőek: ezek a marsgömbök egyelőre csak egyedi nyomtatással-ragasztással, kézzel készülnek, 12 szelvényből. További újdonság: már gömb formában is nézegethető a Vasárnapi Újság Flammarion-térképe alapján készített 1878-as Mars-térkép.
Hamarosan pedig letölthetők lesznek azok az állományok, melyek segítségével bárki otthon is készíthet magának egy kézbe fogható marsgömböt, hobbiboltokban kapható hungarocellgömbök segítségével.
(http://planetologia.elte.hu/vrml)