Az univerzumban jelenleg lejátszódó folyamatok közül a gammakitörés jár a legnagyobb energiafelszabadulással. Egyelőre keveset tudni a jelenségről, valószínűleg fekete lyukak születésekor, neutroncsillagok ütközésekor, vagy óriáscsillagok összeomlásakor keletkezhet. Gammakitörések viszonylag gyakran figyelhetők meg, de tényleges veszélyt csak akkor jelentenek, ha a Földtől csupán néhány ezer fényévnyi távolságra következnek be.

A WR-104 kettős rendszer körüli anyagkiáramlási korong különböző időpontokban készült, majd egymásra másolt felvételeiből előállított kép, melyen nagyon jól megfigyelhető a kifelé mozgó forró anyag spirális mintázata. Ha a sugárzás koncentrálódik, a

Kansasi kutatók szerint egy ilyen kitörés idézte elő 450 millió éve az első nagy kipusztulási hullámot, s vezetett sok állatcsoport, köztük a Trilobiták eltűnéséhez. Az Ordovícium korban az élet még szinte kizárólag a tengerekre korlátozódott, ha az élővilág már akkor meghódította volna a szárazföldet, még több faj halt volna ki.

A gammakitörés fenyegetése most is fennáll, a Nyilas csillagképben található Wolf-Rayet-104 kettőscsillag képében. A WR-104 párost két igen forró óriáscsillag alkotja, melyek néhány százezer éven belül szupernóvává alakulhatnak. Normális esetben egy tőlünk 8000 fényévre kitörő nóvát kísérő gammasugárzás semmilyen veszélyt nem jelent - ám a WR-104 két tagja gyorsan pörög egymás körül, ezért van rá esély, hogy a sugárzás koncentrálódni fog. Az így létrejövő nyaláb pedig a Földet is eltalálhatja.

Egy mindössze tíz másodpercig tartó gammakitörés megsemmisítené az ózonpajzs több mint felét. A bolygó felszínére érkező UV-sugárzás hirtelen megsokszorozódna, ez már önmagában is végzetes lenne az élővilágra nézve. Súlyosbítaná a helyzetet, hogy a levegő nitrogénje és oxigénje reagálna egymással. Az így képződő nitrózus gázok tovább rombolnák az ózonpajzsot, savas esőket okoznának, sőt az eget is elsötétítenék, ezért bolygónkon gyors lehűlés következne be. A mélytengeri fajokat kivéve az élet egésze veszélybe kerülne.

A szupernóva-robbanásig hátralévő idő természetesen csak csillagászati szempontból tekinthető rövidnek, és a katasztrófa tényleges esélye is nagyon kicsi. Egyelőre keveset tudni a WR-104-hez hasonló kettős csillagokról, illetve az esetükben lehetséges, úgynevezett aszimmetrikus nóvarobbanásokról. Lehet, hogy a gammasugárzás nem is fog koncentrálódni, így a kitörés sem jön létre. De ha mégis bekövetkezik, a jelenlegi számítások alapján akár fényévekkel is elkerülheti a Naprendszert.

A fenyegető WR-104, bár lázba hozhatja az apokaliptikus jóslatok rajongóit, elsősorban tudományos szempontból jelentős. A rendszer tanulmányozása során sok újdonságot lehet megtudni a csillagok szupernóva előtti állapotáról - szerencsés esetben pedig a robbanásról és a gamma-kitörésekről is.