Téves következtetések agyi MRI-vel?
Hal Pashler, a kaliforniai San Diego egyetemének pszichológusa és munkatársai 50, a témával foglalkozó közleményt tanulmányoztak át, elsősorban a vizsgálati módszereket elemezve. Arra a következtetésre jutottak, hogy az emóciók MRI-vel való megjelenítése az agyban egyáltalán nem látszik bizonyítottnak. Az is kétséges, hogy az agyi területeken látható működési változás összefügg-e magával a lelki történésekkel. A viszonválasz sem késett, a kritizált kutatók azt állítják, Pashler félreértette eredményeiket.
A legtöbb ilyen típusú MRI során a vizsgált személyt olyan feladat elé állítják, amely érzelmi változásokat vált ki benne. Ennek során a képet apró kockákra, ún. voxelekre osztják fel, ezek mindegyike kb. egymillió agyi idegsejtet (neuront) képvisel. A konkrét érzelmi esemény strukturális, funkcionális háttere az egyes voxelek változásaiban ismerhető fel.
Pashler fölveti, ha meghatározott neuroncsoportok és a lelki megnyilvánulások között tényleg van kapcsolat, kérdés, a jelenség nem véletlenszerű-e. Feltételezése szerint a képi értelmezések tévesek, ennek egyik oka, hogy a kutatók zöme ugyanazt a (hibás) vizsgálati módszert használta, és az is előfordult, hogy a vizsgálati technikához kötődő elektronikus zajjeleket is kórosnak értékelték. Nikolaus Kriegeskorte, az Amerikai Nemzeti Mentál-egészségügyi Intézet kutatója szerint a metódus valóban okot ad tévedésre. Ugyancsak ezt látszik igazolni, hogy 2007-ben egy kutatócsoport visszavonta a Nature Neurosience c. szaklapban megjelent közleménye ide vonatkozó részeit.
A tudományos vita továbbgyűrűzik. Metthew Lieberman Los Angeles-i professzor szerint az MRI-n látható agyi változások és az érzelmi funkciók kapcsolata saját kutatásai alapján igenis bizonyítottnak vehető. Tania Singer zürichi pszichiáter egyenesen úgy foglal állást: Pashler áttekintő analízise nemcsak vitatható, de felületes is.
Az orvosi diagnosztik a Wilhelm Konrad Röntgen 1895-ben közzétett nagyszerű felfedezése óta járja azt az utat, amely mind közelebb visz annak megismeréséhez, mi az egyes tünetek szervezetben zajló alapja. Manapság senki sem csodálkozik, ha például ismétlődő hasi fájdalmak mögött ultrahangvizsgálattal megtaláljuk az epekövet. Most az érzelmek és kóros elmeállapotok szervi hátterének kutatása van napirenden. Ám úgy látszik, ahhoz, hogy az agyi folyamatok "láthatóvá" váljanak, még sok akadályt kell leküzdeni.
