Vírus-előrejelzés globálisan
A ma ismert fertőző megbetegedések több mint fele állatokról terjedt át az emberre. Ez történt az influenza, a SARS, az Ebola, vagy a Dengue-láz esetében is. A járványtan látókörében ezért szerepelnek régóta a háziállatok és az emberek közvetlen közelében élő állatfajok. Ma már azonban sokkal nagyobb fenyegetést jelentenek a vadonból eredő kórokozók. Afrikában, Dél-Amerikában és Ázsiában ma is rengetegen élnek nagyon rossz higiénikus körülmények közt. Sok helyen most is a vadászat az elsődleges módja a betevő élelem megszerzésének. A préda elejtése, szállítása és "feldolgozása" során az állat testnedvei az emberek nyílt sebein keresztül bekerülhetnek a szervezetbe. Ekkor az eredetileg csak a zsákmányfajra jellemző kórokozók is megjelennek a véráramban, s ezek esetenként az embert is megfertőzhetik. A vírusok azonban rendkívül gyorsan változnak: könnyen kialakulhatnak azok a variánsok, melyek már emberről emberre is képesek terjedni, s végül azok, melyek hordozója már a mi fajunk lesz.
Ez a szomorú történet rengetegszer lejátszódott az elmúlt évezredek során. Csakhogy, régebben az emberek keveset utaztak, a különböző országok lakói ritkán találkoztak egymással és ez lelassította a vírusok terjedését. Ma már könnyen eljuthatunk a Föld bármely pontjára - s olyan kórokozókat vihetünk magunkkal, melyek eredetileg csak egy kis területre voltak jellemzők.
A Stanfordi Egyetem kutatója, Nathan Wolfe 11 éve végzi megfigyeléseit Kamerunban. A világméretű járványok szempontjából Közép-Afrika számít a legkritikusabb területnek, ahol gyakran vadásznak majmokra. A főemlősök az emberek legközelebbi genetikai rokonai: sokkal könnyebben terjedhet át egy kórokozó róluk a fajunkra, mint más emlős vagy gerinces állatokról. A vadászok és prédáik vérének vizsgálata során több vírust is felfedeztek. Így találták meg 2005-ben a Humán T-limfotróp vírus (HLTV) két új, kifejezetten az emberre jellemző változatát is. A kutatók immáron fokozott figyelemmel fordulnak a két új HLTV-fajta felé: ezek ugyanis ugyanabba a víruscsaládba tartoznak, mint a HIV. Valószínűleg a Nathan Wolfe csoportja által leírt mindkét vírus a majmoktól ered, ahogy a HIV is egy főemlősről, a csimpánzról került át az emberi fajra. Nem tudni, mekkora veszélyt jelentene a két új kórokozó, ám a világméretű járvány fenyegetésével ebben az esetben már nem kell számolnunk.
A járványok előrejelzésének tudománya az utóbbi évtizedben, elsősorban az internet elterjedésével indult fejlődésnek. Most már a világhálón is megtekinthetjük, melyik országban, milyen kórokozók jelentik éppen a legnagyobb veszélyt. Nathan Wolfe viszont továbbra is a Föld veszélyes gócpontjaira koncentrál. Az általa alapított Globális Vírus-előrejelző Kezdeményezés (Global Viral Forecasting Initiative, GVFI) célja, hogy még kirobbanásuk előtt megelőzze a világméretű járványok kialakulását. Olyan támogatókat tudhatnak maguk mellett, mint a Google.org, a National Geographic vagy a Skoll Alapítvány. Jelenleg 11 országban végeznek folyamatos megfigyeléseket, melyek kiterjednek az állatvilág és a lakosság vizsgálatára; különös tekintettel azokra az emberekre, akik rendszeresen érintkeznek "veszélyes" állatfajokkal. Afrika mellett Ázsia helyzetét is veszélyesnek tartják: Kínában, Laoszban vagy Malaysiában sok helyen még ma is egy térben kereskednek élő állattal és élelmiszerrel, borzasztó higiéniai körülmények között. A GVFI, nevével ellentétben, nemcsak vírusokkal, hanem baktériumokkal és parazitákkal is foglalkozik. Megpróbálják minden újonnan felfedezett kórokozóról kideríteni, mekkora eséllyel képes az emberre átterjedni, milyen jellegű tüneteket okoz, illetve mekkora területen fordul elő. Kiemelten fontos a fertőzési gócpontok közelében fekvő nagyvárosok vizsgálata. Ha a fertőzés eléri a sűrűn lakott területeket, ugrásszerűen megnő a járvány kialakulásának valószínűsége.
A következő lépés két új kritikus terület, Indonézia és Dél-Amerika dzsungellel borított vidékeinek folyamatos vizsgálata lenne - tavaly is írtak le olyan, halállal fenyegető vírusfajt, mely az utóbbi helyről származik. A tervek egy, az egész Földet lefedő megfigyelő hálózatról szólnak. Kiépítése 30 millió dollárba kerülne, működésének évi költsége 10 millió dollár volna. Noha mindez nem segítené megoldani a már jelenleg is világméretű járványok problémáját, megakadályozná, hogy új kórokozók terjedjenek el az emberek között.