A tudósok számos, első ránézésre élhetetlen helyen találták már meg az élet nyomait. Sötét, fagyos óceánok mélyén, állandóan fagyott talajokban, illetve geotermikus hasadékok fortyogó vizében. A múlt század hatvanas-hetvenes éveiben már felfedeztek az Antarktiszon jég alatti tavakat, de nem volt megfelelő eszköz az olykor több kilométer vastag jég átfúrásához, illetve nem akarták elszennyezni a tavakat. A Véres-vízesés nevű sós vízfolyás azonban hozzásegítette a kutatókat a nagy rejtély megoldásához: van-e élet az ilyen elzárt tavakban?

A Taylor-gleccser alatt négyszáz méterre fekvő tóból származó víz a folyamatosan olvadó gleccser végénél a felszínre tör. (Az elzárt sóstó hőmérséklete mínusz 10 Celsius-fok körüli, azért nem fagyott be, mert vize háromszor-négyszer sósabb, mint az óceán.) A magas vastartalom miatt narancssárgára festett vízből az elmúlt hat évben Jill Mikucki mikrobiológus mintákat gyűjtött. A vizsgálatok során tizenhét különböző mikroorganizmust találtak. De hogyan élhettek közel kétmillió éven át ezek a lények fény és oxigén nélkül?

A mintavételből ugyanis kiderült, hogy a víz nem tartalmazott a vízi élőlények számára létfontosságú oldott oxigént. Mikucki és társai szerint a mikroorganizmusok katalizátorként szulfátiont használva vasion segítségével állították elő a létükhöz szükséges szerves anyagokat. A természetes környezetben ilyenre nincs példa, de ezen az elzárt helyen láthatóan működött a rendszer. A fotoszintézis nélkül túlélő ökoszisztéma "modern analógiája lehet a több millió évvel ezelőtti geokémiának és biogeokémiának" - véli Jill Mikucki.

"Ez egy fantasztikus felfedezés" - értékelte az eredményt Alan Kaufman, a Maryland Egyetem biogeokémikusa. Fantasztikus, mert olyan helyeken is életnyomok után kutathatnak, ahol eddig ezt nem tartották értelmes munkának. Mivel az antartktiszi ökoszisztéma oly sokáig volt elszigetelve a külvilágtól extrém körülmények között, vizsgálata rávilágíthat arra, hogy miként létezhetnek az élő rendszerek jég alatt - mondta John Priscu, a Montanai Egyetem kutatója. Slawek Tulaczyk, a Kalifornia Egyetem gleccserszakértője már azt javasolja, hogy új szempontok alapján kell elemezni a Mars felszínét, ahol ugyancsak extrém körülmények uralkodnak.