Az Izrael és Jordánia határán fekvő, egykoron 940 km2-es vízfelületű Holt-tenger medencéjében található bolygónk legalacsonyabb szárazföldi pontja: a tó víztükre több mint négyszáz méterrel van a tengerszint alatt. Vízháztartására mind a forró és csapadékszegény klíma, mind lefolyástalan jellege, mind pedig a vízutánpótlás hiánya kedvezőtlen hatást gyakorol.

Az erős párolgás miatt a tó vize nagyon tömény: sókoncentrációja 400 ezrelék körül van, emiatt egyetlen magasabb rendű élőlény sem képes megélni benne. A vízből kinyert kálium-, klór-, magnézium- és nátriumtartalmú fekete iszap segítségével különféle bőrbetegségeket - elsősorban ekcémát, illetve pikkelysömört - gyógyítanak.

Lehet, hogy nem sokáig - állítja egy közelmúltban megjelent német tanulmány. A Darmstadti Műszaki Egyetem munkatársai az elmúlt harminc év vízszintváltozásait vizsgálták. A mérések szerint 1978 óta több mint 14 köbkilométernyi víz tűnt el a Holt-tengerből. Ez évente átlagosan 70 centiméteres csökkenést jelent. A kutatók úgy látják: a nagymértékű apadásért elsősorban a környék folyamatosan növekvő vízhasználata tehető felelőssé.

A vízszint további csökkenése ellen mindenképpen tenni kell valamit - vélik a szakértők. - Rövid távon belül az lenne a legjobb megoldás, ha a Jordán vizét elterelés nélkül vezetnénk a tóba. Ez kismértékben ugyan, de ellensúlyozná az apadást. Ahhoz viszont, hogy visszaállítsuk a harminc évvel ezelőtti állapotot, ennél jóval többre van szükség - állítják a kutatók. A Földközi-tenger felől és a Vörös-tenger irányából is olyan csatornákat kéne kiépíteni, amelyeken elegendő mennyiségű (évente minimum 0,9 köbkilométer) vízutánpótlás érkezne a Holt-tengerbe. Abu Ghazlehék szerint ezek energiáját áramtermelésre vagy akár a tengervíz sótalanítására is fel lehetne használni. A projekt megvalósítása ráadásul nemcsak az apadásnak szabna gátat, hanem a gyógyturizmus és az ipar hanyatlásának is - olvasható a tanulmányban.

Stég a Holt-tenger partján - az egykori vízszint utolsó hírmondója