Bús elhízottak
Az elhízás kialakulásának ezt a paradox mechanizmusát a Texasi Egyetem pszichológusa, dr. Eric Stice a legmodernebb képalkotó technikával, az MRI-vel bizonyította be, és eredményeit le is közölte a Science, a világ egyik legtekintélyesebb tudományos folyóirata. Stice doktor 45 amerikai diákot finom csokoládés koktéllal itatott, majd összehasonlította az agyban a boldogsághormon termelődésének aktivitását. Az MRI-felvételek tanúsága szerint, a soványakhoz képest, a kövérebb egyetemistákban szignifikánsan kevesebb dopamin volt kimutatható.
Mindez még genetikailag is meghatározott tulajdonság, mert a kutatók megtalálták azt a g (Taq1 nevű) gént, amelynek hibája következtében csökken a dopamint megkötő agyi receptorok száma. Többéves nyomon követéses vizsgálatok is bebizonyították, hogy az ilyen génnel rendelkező, veleszületetten kevesebb dopamin termelésre képesek az idő előrehaladtával az átlagpopulációhoz képest, jobban (el)híznak.
A kövérség elleni harcban sok mindennel kell megküzdenünk, még genetikai adottságainkkal - és benne a boldogságérzés kergetésével is.
