A tudomány bizonysággal szolgál: a lelki, érzelmi vagy gondolkodási zavarok egy része az agyban képalkotó eljárással kimutatható. A borderline ("határeseti") személyiségzavar gyakori kórkép. A fogalmat először 1967-ben Otto Kernberg New York-i professzor használta. A kifejezés arra utal, hogy az ilyen beteg az enyhébb neurózis és a súlyosabb pszichózis határán helyezkedik el. Jellemző az önértékelés, a hangulat és a szociális beilleszkedés súlyos zavara, a viselkedés rapszodikus, csapongó, önértékelése kialakulatlan. A depresszióra, kriminális cselekedetekre fokozott hajlam mutatkozik, minden interperszonális kapcsolatot konfliktus kísér.

Mai tudásunk szerint csaknem teljes bizonyossággal állítható, hogy József Attila csakúgy borderline személyiségzavarban szenvedett, mint Marilyn Monroe.

2009 januárjában az Amerikai Pszichoanalitikai Társaság konferenciáján Harold Koenigsberg pszichiáter (Mount Sinai School of Medicine) számolt be azokról a vizsgálatokról, amelyek során borderline személyiségzavarban szenvedőket és egészségeseket hasonlítottak össze úgy, hogy meghatározott képeket mutattak nekik 66 másodpercen át, miközben agyi mágneses magrezonanciás (MRI-) vizsgálatot végeztek. A képek egy része békés jeleneteket ábrázolt, például egy apa játszik gyermekével, míg más képeken erőszakos cselekmények voltak.

A borderline csoportbeliek agyában a képek hatására kifejezett vérátáramlás indult el a látás agyi központja és az emocionális szabályozásért felelős amygdala nevű struktúra területén. A két központ között szoros kapcsolat van az agyban. A személyiségzavaros betegek más emberek arcán olyan jeleket képesek érzékelni, amelyeket az egészségesek sosem. Mintha a betegek valami lelki nagyítólencsén át néznék a világot.

Egy további MRI-kísérletben egy érzelmileg felkavaró és egy közömbös képsort mutattak. A vizsgálati személyeket arra kérték, maradjanak semlegesek a képeken látottak iránt. Kiderült, erre csak az egészségesek képesek, azaz a képeket külső szemlélőként, közömbösen értékelni. Az ilyen, mérlegelő magatartásért felelős impulzusok agyi területei a borderline betegeknél nem mutattak semmiféle aktivitást. Ez a magyarázat arra, miért nem tudják ezek az emberek a hétköznapi konfliktusokat uralni. Ez a készségük egyszerűen hiányzik.

A borderline személyiségzavar lehet szerzett és öröklött, utóbbi genetikai meghatározottság csak akkor jut érvényre, ha gyermekkorban a beteggel durván bántak. Az agyi kórfolyamatok pontos feltérképezése alapvető lépés az elmezavarok gyógyításához vezető úton. Koenigsberg tervei között most olyan emberek MRI-vizsgálata szerepel, akik menekülnek mások elől, minden személyes kapcsolat szorongást vált ki belőlük.

Az MRI-felvétel kimutatja az agyban az érzelmi folyamatokat is