Mezei Ferenc fizikus a modern neutronkutatás egyik legnagyobb alakja.

Mié is?

A neutroné. Ez az elemi részecske az atommag egyik fontos építőköve. Töltése nincs, de mégis vonzó, mert a világhírű fizikus a neutront választotta kutatási témájának. Egyébként véletlenül.

Volt, amikor az is kétséges volt, hogy egyáltalán egyetemre mehet. Nem akarták felvenni, bár országos középiskolai tanulmányi versenyt nyert, és az 1960-as, Romániában rendezett nemzetközi matematikai diákolimpia aranyérmese volt. "Kertépítéssel foglalkozó édesapám 1948 körül visszautasíthatatlan megbízást kapott a kommunista párt kezében levő belügyminisztériumtól egy számára túl nagy volumenű parkosítási munkára. Ehhez többtucatnyi új munkást kellett felvennie, ami miatt a 60-as években osztályellenes származásúnak számítottam. Gimnáziumi igazgatóm állt a sarkára, hogy az érvényes jogszabály szerint tanulmányi verseny nyerteseit akkor is fel kell venni az egyetemre, ha ťrossz származásúakŤ" - emlékezett a kezdetekre Mezei Ferenc.

A matematika és a fizika egyaránt szóba jöhetett, de a matematika túl magányos munkára épül. A fizika azért tetszett inkább Mezei Ferencnek, mert jobban kötődik a valósághoz.

Az ELTE-n tanársegédként dolgozó ifjú szakember 1966-ban már külföldön fejlődhetne a Nobel-díjas John Bardeen hívására, de nem mehet. A Természettudományi Kar párttitkára úgy tartotta, hogy nem engedhetnek meg neki külföldi utazást, mivel nagyon aktív ugyan a kutatásban és az oktatásban, viszont ehhez képest kevés politikai aktivitást mutat a vezető párt támogatásában.

1968-ban átmegy a Központi Fizikai Kutatóintézetbe (KFKI) Pál Lénárd hívására, aki akkoriban mind tudományos, mind politikai téren a magyar fizika egyik legbefolyásosabb alakja volt. A feladat: neutronszórási kísérletek mágneses ötvözeteken. Miután több mint egy év alatt semmi publikálhatót nem produkált, kapott egy levelet Páltól, amelyben számonkérte az eredményeket. Válaszában leírta, hogy a kísérletek során olyan zavaró jelenségeket vett észre, amelyek nemcsak az új méréseket kérdőjelezték meg, hanem a korábban született szakcikkeket is. A közleményeknek Pál Lénárd is társszerzője volt. Senki sem csodálkozott volna, ha Mezei pályafutása a neutronszórás területén itt véget ér.

Pál azonban elfogadta a kellemetlen tényeket, és Mezei szabad kezet kapott a drága berendezések olyan radikális átépítésére, amit egy pálykezdőnek sehol a világon nem engedtek volna meg. Bár még mindig semmi konkrét eredményt nem ért el, újszerű elképzeléseivel ismertté vált a szakmában. Olyannyira, hogy 1972-ben már Grenoble-ba, a világ akkor legfontosabb neutronkutató központjába kapott meghívást. "A KFKI-ban is volt párttitkár, vele is volt bajom, de ott Pál Lénárdé volt a végső szó. Őt pedig az eredmények érdekelték."

Mezei hamarosan, még itthon, elutazása előtt felfedezi a spin-echo-spektroszkópot - a neutronszórási eljárásokon belül mindmáig ez a legérzékenyebb vizsgálati módszer atomok mozgásának megfigyelésére. Másik nagy eredménye a neutron-szupertükör, amellyel a korábbinál jóval intenzívebb neutronnyalábokat állíthatnak elő. "Több olyan eredményem van, amelyet ma egyetlen neutronkutató intézet sem tud nélkülözni. Persze idővel mindent kitalálnának mások is. Az én előnyöm talán a minden új felfedezés által felvetett új kérdések megoldásának tudatos keresése volt mindmáig."

1982-ben, alig negyvenévesen a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1984-ig volt Grenoble-ban, ezt követően Nyugat-Berlinben egyetemi tanár. Az újabb kiemelkedő szakmai állomást Los Alamos jelentette. 1997-ben megkapta a tízezer fős kutatóintézet négy tiszteletbeli kutatói állásának egyikét. A kitüntető szilárdtest-fizikai státust abban az évben alapították, s elsőként Mezei Ferencet kérték fel a posztra.

A hazai sajtóhírek szerint már két alkalommal jelölték fizikai Nobel-díjra, amiről azt mondja:

"Valószínűleg többször, de ez nem számít. Egy Nobel-díj nemcsak egy személynek szól, hanem egy közösséget ismer el, és így jelentős lobbitevékenység eredménye is. Az átütő eredmények végül is nem légüres térben születnek. Elismerésük sem."

Éppen ezért lenne esély egy újabb magyar Nobel-díjra, mondjuk Mezei Ferencére, hiszen a világ kutatás-fejlesztési versenyében lemaradni nem akaró Európa csúcsberendezések építésére készül. Egyik ilyen az ESS-nek nevezett neutronforrás. Az Európai Spallációs Neutronforrás (ESS) koncepciójának felfedezője éppen Mezei Ferenc. Az ESS nem magreaktor segítségével termelne neutront. A spallációnak nevezett folyamat lényege, hogy felgyorsított nagy energiájú protonnal neutronokat ütnek ki nehéz atommagokból. A neutronforrás másodpercenként sok milliárd neutronnal "világítja meg" az anyagminták atomjait, molekuláit. Elvileg Mezei nélkül is megépülhetne ez a berendezés, hiszen a fizika nyilvános, az eredmények le vannak írva. Ennek ellenére valamennyi pályázó ország meg akarja nyerni magának a magyar fizikust.
A svédek Lundba álmodják a központot,
a spanyolok Bilbaóba. Mindketten kínáltak állást. Mi, magyarok 2005 óta beszélünk Debrecenről.

"Még megnyerhetjük. Az óriási anyagi, tudományos és presztízshaszon miatt a verseny itt tényleg nem babra megy. A svédek és spanyolok az ESS megszerzésében kiemelkedő nemzeti siker esélyét látják, ennek megfelően óriási, nálunk már a gyakorlat hiánya miatt is elképzelhetetlen emberi és anyagi erőforrásokat vetnek be. Mi itthon mindent csak félig-meddig csinálunk, az osztozkodás szinte több energiát köt le, mint a tényleges munka. Nem vagyunk képesek feketén-fehéren eldönteni, hogy mit akarunk."

A fizikusnak két házasságból négy gyereke született. Három lánya vegyész - a legidősebb itthon neveli a professzor négy unokáját. Egy lánya Grenoble-ban, egy pedig Kaliforniában él. Fia Angliában csontkovács. Francia felesége Grenoble-ban lakik. "Én döntően repülőgépeken."

Mezei Ferenc négy dologtól félti a tudományt világszerte: a bürokratizálódástól, a politizálódástól, az informatika mindenekfelettiségétől és a hollywoodizációtól. Az ezekkel a szavakkal jelzett tendenciákban a professzor szerint vagy teljesen hiányzik az igazság igénye, vagy csak ritkán tűnik fel egy nagyon távoli horizonton, és csak ritkán kell vele számolni. "A tudomány eltávolodik az igazán hatékony irányvonaltól. Akkor érünk el eredményt, ha a kutatók használhatják a fantáziájukat. Nem erre tartunk. A magániparban bevett, könyvelt profitra fókuszáló modszerekkel nem lehet hatékonyan tudományt művelni."

Hogy mi a legfontosabb kihívás a számára? "Az, hogy az ESS Debrecenbe kerüljön. A kudarc és a siker rajtunk múlik."

A matematika és a fizika egyaránt szóba jöhetett, de a matematika túl magányos munkára épül. A fizika azért tetszett inkább Mezei Ferencnek, mert jobban kötődik a valósághoz.