Elég szép a tévé arca?

Ugyanazon az úton kell mennie a húszéves, kétütemű Wartburgoknak és az 50 milliós terepjáróknak. Hasonló a helyzet a tévézésben: ugyanazt az adást és ugyanazt a digidobozt kell használni az előző világból itt maradt, fakávás, képcsöves műemlékhez és a tegnap, 1 millió forintért vett, 1,5 méteres plazmatévéhez.

Napjaink meghökkentő tévézési trendje, hogy elválik a műsor fogadása és formálása a megjelenítéstől. Az utóbbi, vagyis a megjelenítés a felhasználó "feladata", erre a funkcióra tehát számtalan márkájú, típusú és szolgáltatáskészletű termék kapható. A műsort fogadó készülék viszont a szolgáltatás része, ezért a szolgáltató adja a használónak, az éppen aktuális akció szerint ingyen, illetve a havidíjban törlesztett áron, vagy a "kapcsolási", "belépési" díjért.

A jobb képminőségért és a csatornaválasztékért cserébe elveszítjük a tartalom fölötti rendelkezés lehetőségét
A jobb képminőségért és a csatornaválasztékért cserébe elveszítjük a tartalom fölötti rendelkezés lehetőségét

Meglehetősen éles a kontraszt a tévék óriási és a digidobozok egy kézen megszámolható számosságú választéka között.

Az adás kép- és hangminőségét legalább annyi tényező határozza meg, mint az internetezés sebességét, és megítélése ugyanannyira szubjektív is. Ezért a szolgáltatók az ügyfelekkel foglalkozó munkatársainak alapvető tapasztalata, hogy ugyanazért a szolgáltatásért az egyik ügyfél hálás, a másik pedig élesen reklamál. Ennek ellenére az a kontraszt is éles, amely a videós végfelhasználói berendezések (tévék, felvevők, hangrendszerek) rendkívül részletes és szemléletes, a digidobozok szegényes és semmitmondó specifikációja között feszül.

Ha egyáltalán meg lehet találni. Vagy hanyagság, vagy szándékos, de a műsor minőségét alapvetően befolyásoló eszköz tulajdonságai nem szerepelnek a szolgáltatók egyébként túláradóan részletesnek tűnő weboldalain. Talán a minőségi jellemzők túl szakmaiak? Ha a tévék prospektusában ott szerepelhet a "24 milliárd szín", a "100 Hz-es technológia", a "PIP egy tunerrel", akkor a digidobozt miért nem lehet méltatni a szolgáltatás érdemei között?

A digitális korszak jobb képminőséget és nagyobb csatornaválasztékot ad, cserébe elveszi a tartalom fölötti rendelkezés lehetőségét. A HD (nagy felbontású) adásokat nem lehet, illetve meglehetősen nehéz rögzíteni a szolgáltatótól független berendezésen. Márpedig a szolgáltatótól kapott berendezésről elég keveset lehet tudni, és nincs minőségi, csak szolgáltatási választék: az egyszerűbb digidoboz nem tud felvenni és visszajátszani, a drágább igen. És melyiknek szebb a képe? Melyiken néz ki jobban a nem HD adás? Melyik reagál gyorsabban a távirányítóra? Melyiknek lehet állítani a menüstílusát? Ha egyáltalán lehet. A tévééhez hasonlóan tömeges használatú szoftverek kinézetét elég széles körben lehet szabályozni a felszínekkel (angolul "skin"-ekkel). Melyik az a digidoboz, amelynek menürendszerét a "művészi" formatervezésű tévééhez lehet hangolni?

Jogos igény, hogy a felső kategóriás megjelenítőhöz hozzá illő szolgáltatáskészletű műsorforrás tartozzon. Készüljenek föl a szolgáltatók. Ha megteszik, az marketing, illetve imázs szempontjából is előnyös lehet a számukra.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.