Az Amazon.com online áruház második generációjában nemcsak a könyvkiadással foglalkozó vállalatok, de a lapkiadásban is érdekelt cégek is a lehetséges megmentőjüket látják, legalábbis az Atlanti-óceán túloldalán és néhány ázsiai országban, többek között Kínában. Amerika fiataljai körében tavaly először az internet fontosabb hírforrássá vált, mint a nyomtatott lapok, főképpen a fiatalabbak körében örvend nagy népszerűségnek a web. Míg tavaly még csupán a 30 év alattiak 34 százaléka informálódott a netről, addig mára ez az érték elérte az 59 százalékot.

Újság papíron és monitoron

Az iparágnak bizony komoly oka van arra, hogy innovatív termékekkel keresse a túlélés lehetőségét. Már több elemző is arra jutott, hogy a nyomtatott újságoknak befellegzett, előbb-utóbb teljesen eltűnnek, mivel a folyamatosan frissülő online hírportálokkal egyre kevésbé tudják felvenni a versenyt. Sok gazdaságkutató véli úgy, hogy szép lassan belépünk a hordozható elektronikus olvasókészülékek és a mindig a legfrissebb híreket nyújtó papír nélküli újságok korába. A világon mindenhol szivárognak el az olvasók a nyomtatott lapoktól, emiatt apadnak a kiadók bevételei - ezért egyre több vállalatnál (így a Népszabadságnál is) állnak át az integrált szerkesztőségi modellre, amelynek lényege, hogy a drága, de nélkülözhetetlen emberi munkaórákkal előállított tartalmat minél többféle területen terjesszék - így biztosítva, esetleg növelve a meglévő olvasótábort és a hirdetési bevételeket. Csakhogy az online hírportálok működtetése nem elég: lévén a személyi számítógép és a mobiltelefonos interneteszközök sem bizonyultak a legalkalmasabb eszköznek a hírfogyasztásra.

Korábban az elektronikus papírral kísérleteztek a cégek, amely mint találmány évtizedek óta létezik, ám csak az utóbbi években jutott el a fejlesztés abba a stádiumba, hogy a befektetők is érdeklődni kezdtek a felhasználási lehetőségek iránt. Kész van viszont az elektronikus könyvolvasó eszköz, s nem csoda, hogy ennek fejlesztésében pont az Amazon.com jár az élen: a cég internetes könyveladásokkal lett naggyá.

Az egy centinél vékonyabb, mintegy 30 dekás eszközzel egy könyvet akár egy perc alatt is le lehet tölteni a 3G-s mobilhálózaton keresztül. A február 24-től kapható "digitális könyvespolc" 359 dollárba kerül, és több mint 1500 könyvet lehet rá letölteni, de jelenleg mintegy 230 ezer kötetből áll a választék, nem számítva a folyóiratokat, az újságokat és a blogokat, amelyek mind olvashatók a Kindle segítségével. A fejlesztők szerint úgy lehet olvasni a szöveget a képernyőn, mint ha igazi papíron lenne, gyorsabbá és biztosabbá tették a lapozást, ráadásul a készülék már felolvasni is tud. A bestsellerek letöltéséért szűk tíz dollárt kell fizetni, ennyiért ritkán lehet könyvet vásárolni az amerikai piacon.

Az Amazon eddig nem tett közzé adatokat arról, hogy mennyit adott el a készülékből, de az tudható, hogy az első verzió értékesítésének kezdetekor sokáig nem tudtak lépést tartani a kereslettel. A Bloomberg által megkérdezett elemzők szerint jövőre 1,2-1,4 milliárd dollár árbevételre számíthat az online áruház a Kindle-eladások, illetve könyvletöltések forgalmából. Az elektronikus készülék segítségével nemcsak az újságot, könyvet viheti magával a felhasználó, s akár fel is olvastathatja magának, de maga a tartalom is személyre szabható, érdeklődési kör szerint. Ez azért jelent forradalmat a sajtóban, mert az igen korlátozott méretű papírfelületek megtöltésekor a szerkesztőségek vezetői rendre szembesülnek azzal a problémával, hogy nem tudnak elég széleskörűen szólni az olvasóikhoz. Minden korosztály és társadalmi csoport más típusú hírekre szomjazik, s elég nehéz olyan egyensúlyt találni, hogy mondjuk egy technikai érdeklődésű egyetemista és egy ötven feletti felső vezető is egyaránt elégedett legyen az olvasnivaló mennyiségével.

Az elektronikus olvasókészülékek azonban lehetőséget adnak arra, hogy a felhasználóhoz csak az őt érdeklő cikkek jussanak el, így rengeteg papírköltséget spórolhatnának a vállalatok, s az sem elhanyagolható szempont, hogy mekkora területű erdőket mentünk meg a kivágástól. A megtakarított milliókat persze még több tartalom előállítására lehet fordítani később. Mindenekelőtt azonban befektetniük kell a cégeknek, hiszen új rendszereket kell tervezni ahhoz, hogy a modern eszközök le tudják hívni és meg tudják jeleníteni a cikkeket, vidokat, blogokat és más tartalmakat. Semmi kétség, ez dollármilliókat emészt fel a következő években, s még jó ideig papíron is meg kell jelentetni a lapokat. Idő kell ahhoz is, hogy a hirdetők elfogadják az újfajta felületet - noha ehhez nyilván nem kell megerőltetniük magukat, lévén az elektronikus hirdetések hatékonysága sokkal jobban mérhető, mint a printfelületeken elhelyezett reklámoké. Nem szólva arról, hogy érdeklődés szerint lehet a reklámokat szórni, azaz sokkal hatékonyabb marketingkommunikációt tesz lehetővé. Nem utolsósorban pedig a Kindle-hoz hasonló készülékekkel egyre több, a modern médiában már elvárt multimédiás funkció is elérhető lesz, amiért szívesebben fizetnek az emberek, mint a régimódi felületekért. Mindehhez persze az olvasó részéről is szükséges némi befektetés, elvégre a készüléket meg kell vásárolni, cserébe a papíron megspórolt költségek egy részét az újság átadhatja a fogyasztónak, végső soron olcsóbban adva a tartalmat. Persze az is lehet, hogy a készülék árát beépítik az előfizetési díjba.

Ázsiában a kínai Shandong tartományban a The Yantai Daily volt az első lap, amely személyre szabott híreket adott az előfizetőknek az iLiad olvasókészüléken.

Európában nemrég hét francia vezető lap a Read & Go program keretében tesztelte a lehetőséget. Noha a Le Monde öszszességében egyelőre elégedetlen a jelenlegi elektronikus olvasókészülékekkel, a teszt eredményei sok pozitívumot is hoztak. Az olvasók átlagosan 20-30 percet töltöttek a híranyagok olvasásával, ami megegyezik a nyomtatott lap esetében mért idővel. Nagy előny, hogy az olvasókészülékeket napsütésben és sötétben egyaránt használhatták a tesztelők, így olvasható egy éjszakai vagy hajnali buszon, vonaton is. A Le Monde szakértői szerint a készülékeket a jövőben még inkább az újságolvasási igényekhez igazítva kell tervezni, s fontos az újságok közötti együttműködés is: a szabadalmaztatott, egyedi készülékek nem kerülhetnek előtérbe, olyan készüléket és elektronikus formátumot kell kialakítani, hogy azzal mindenféle tartalom előfizethető és olvasható legyen.