Föld méretű bolygók nyomában
A Keplerrel a NASA arra a kérdésre remél választ, hogy léteznek-e Föld méretű bolygók más csillagok körül. Maga a műhold egyébként egy nagy távcső, ami több ezer csillag fényváltozását méri egyszerre és folyamatosan legalább 3,5 évig. A Kepler- misszió nemcsak bolygókat keres majd távoli napok körül, hanem a bolygók szülőcsillagairól is sok új információval szolgál. A fényváltozás nagy pontosságú megfigyelése ugyanis a csillagok belsejének kutatására is kiválóan alkalmas. Az mta.hu honlap szerint a Keplerben részt vevő tudósok galaxisunk csillagaival kapcsolatban a következő problémákra is választ várnak: Milyen idősek és hogyan fejlődnek a csillagok? Tipikus csillagnak tekinthető-e a Nap? Hogyan viselkedik az anyag a csillagok belsejében, extrém körülmények között? A fellövés utáni pillanatokban éppen az előbbiek miatt nyilakozta azt Edward Weiler, a NASA egyik vezetője, hogy ez nem egyszerűen egy tudományos misszió, hanem történelmi küldetés.
A Naphoz hasonló csillagokban hanghullámok haladnak, amitől az egész gázgömb rezgéseket mutathat. A Kepler a csillagok kicsiny fényváltozásainak rögzítése révén figyeli meg ezeket az oszcillációkat. Ez pedig lehetővé teszi a "csillagszeizmológia" alkalmazását, hasonlóan, ahogy a geológusok bolygónk belsejének letapogatására használják a földrengéshullámokat. A tudósok e módszer alkalmazásával nagyszámú csillag belsejét tanulmányozzák: mérhetővé válik ezen égitestek mérete, kémiai összetétele, sőt forgási periódusa is. Azoknak a csillagoknak az esetében, amelyek körül bolygót fedeznek fel, a csillagászok a központi égitestek korát is meghatározzák. Alapvető kérdés, hogy a távoli napok kora hasonló-e a Nap és a Föld korához?
A Kepler-adatok minősége és a megfigyelt csillagok nagy száma hatalmas előrelépést jelenthet a csillagfejlődés megértése terén. A küldetés első kilenc hónapja alatt több mint ötezer csillag fényét rögzítik a detektorok és mintegy 1100 csillagot figyel a misszió teljes időtartama alatt az űrtávcső. A szóban forgó teleszkóp a csillagok oszcillációit olyan fantasztikus pontossággal képes detektálni, hogy a tudósok közvetlenül láthatják majd a csillagok szerkezetében a csillagfejlődés miatt bekövetkező változásokat.
Az adatok minél jobb feldolgozása érdekében egy konzorcium jött létre, így a tudósok világszerte hozzáférhetnek a hatalmas adatbázishoz. A Kepler Asztroszeizmológiai Tudományos Konzorcium több mint 200 kutatót tömörít a világ 50 országában. Ennek része az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Obszervatóriuma is. A hazai kutatók az adatok elemzése, modellszámítások és földi megfigyelések révén járulnak hozzá a projekt sikeréhez. A Kepler látómezejébe eső egyéb objektumok, így a pulzáló változócsillagok is soha nem látott részletességgel vizsgálhatók. A magyar tudósok az előkészítő munka során mintegy 100 ilyen csillagot javasoltak, melyek bekerültek a Kepler programjába. Az egyik munkacsoport vezetésével az intézet munkatársát, Szabó Róbertet bízták meg.
A Kepler-műhold
