Elképesztő mennyiségű hulladék érkezik napról napra a FE-Group Invest Zrt. Maglódi úti telepére. Vidékről bálázva, a főváros 900 szelektív gyűjtőszigetéről ömlesztve jön a műanyag palack. Laposra taposva, kicsit meggyűrve, címkével, vagy anélkül, szatyorral dúsítva, vagy éppen sörösdobozzal megspékelve. A markoló időről időre jó köbméternyit beletölt a fogadóedénybe, majd onnan szállítószalagok viszik a high-tech eszköz felé a hulladékot.

A csúcstechnológiát képviselő gép előtt azonban a minimálbérnél nem sokkal jobban kereső dolgozók kiszedik a palackok közül a nem odavalót - papírt, zacskót, üveget, egyéb szemetet. (Illetve jobban keresnek, ha sikerül óránként kéttonnányi hulladékot szétválogatni.)

A kézi válogatás után következik a 400 milliós csúcstechnológia lelke, az optikai érzékelőrendszer. A zajos berendezés egy fénynyalábot bocsát a futószalagon, alatta nagy sebességgel elhaladó műanyag- hulladékokra. A fénynyaláb visszatükröződéséből megállapítja a palack fajtáját, majd az optikai érzékelők mögé helyezett levegőfúvókák segítségével, nagy nyomással a másodperc tört része alatt kifújja a PET-hulladék közül a nem odavalót. A számos futószalagtól minden mozogni látszik, de leállni nem lehet, mert a hulladék csak jön és jön. A szelektálás hatékony, hiszen a PET közé legfeljebb egyszázaléknyi PVC kerülhet, az egyéb szenynyeződés aránya nem érheti el a tizedszázalékot.

Az évente 7200 tonna műanyag palack szétválogatására képes optikai műanyaghulladék-válogató művel a budapesti hulladék mellett a vidéki produktum egy részének a feldolgozására is lehetőség nyílik. A vidéki palack nem sokáig jöhet, mert a begyűjtött fővárosi hulladék aránya egyre növekszik. Van honnan, hiszen két év alatt hatszázról kilencszázra nőtt a budapesti szelektív gyűjtőszigetek száma. A műanyag behordása különösen dinamikusan növekszik: 2005-ben alig 915 tonna jött össze, tavaly már 3808 tonna. A műanyag kilencven százalékát az értékes másodnyersanyagot jelentő ásványvizes és üdítős PET-palackok tették ki, amelyet a high-tech rendszer kiépítése előtt a cég már nem tudott hatékonyan kezelni.

Bielek Péter, az FKF Zrt. első embere az ünnepi átadáson elmondta, hogy a kilencszáz fővárosi gyűjtőszigetről egy év alatt 30 ezer tonna hulladékot szednek össze. Jó pár ezer tonnát és 700 milliós költséget jelent viszont a gyűjtőszigetek mellé hordott egyéb hulladék elszállítása. Balatoni Henrik, a négymilliárdos bevételű, másfél száz embernek munkát adó FE-Group vezetőjétől lapunk azt is megtudta, hogy a piacon csak a szétválogatott, megtisztított hulladék adható el.

Illetve a gazdasági világválság miatt már az se nagyon. Az árak ugyanis drasztikusan estek - a telepen most is 400-500 tonna feldolgozott, aprított, előkészített alapanyag vár vevőre. "Most nem az a kérdés, hogy mennyiért adjuk el a termékünket, hanem az, hogy egyáltalán el tudjuk-e adni az alapanyagot."

A Magyarországon elsőként létrehozott optikai elven működő PET-válogató berendezés 2012-ig nyújt megoldást a korábbi minőségi és kapacitási problémákra. Azért csak addig, mert a számítások szerint 2012 után már több hulladék gyűlik össze, mint amennyit fel tudnak itt dolgozni. Balatoni Henrik szerint tervek vannak a kapacitásbővítésre, helyük is lenne az újabb válogatóra, hiszen a mostani szelektálónak helyet adó csarnoknak a fele üres. Kérdés, hogy meg tudják-e finanszírozni a majdani fejlesztést. Ez attól is függ, hogy az akkori kormányzat, Brüsszel, bárki, ad-e pénzt.

Minden mozogni látszik, hiszen a hulladék csak jön és jön...