Esély a városi zöldnek
A környezetvédelmi tárca berkeiben kidolgozott rendelet kötelezően előírja a közterületen kivágott fák és cserjék újraültetését. Az is szerepel a szövegben, hogy pontosan mekkora (a jelenleg szokásosnál nagyobb, legalább 2,25 négyzetméteres) víz- és légáteresztő felületet kell biztosítani a burkolatba ágyazott növényeknek.
A jogszabály kategorikusan megtiltja fák és bokrok csonkítását és mindennemű károsítását, illetve megnehezíti a kivágás engedélyezését (ami a legtöbb önkormányzatnál mostanáig formális és sokszor utólagos volt). Takarással vagy lokális tilalmakkal meg kell akadályozni a téli sózás ártalmait. A jogszabály úgy fogalmaz: járdán síkosságmentesítésre csak olyan anyag használható, amely a környezetében lévő fa vagy cserje egészségét nem veszélyezteti - ez a sóra még nagy jóindulattal sem igaz, így vélhetően fellendíti majd a különféle sópótló oldatok forgalmát.
Új és régóta hiányolt elem a szabályozásban, hogy közterületen közművezeték-építést csak úgy lehet elhelyezni, hogy az a fás szárú növényt ne károsítsa, és ne is veszélyeztesse. A rendelet azt is meghatározza, hogy mely esetekben kötelező megtiltani a közterületen lévő fák és cserjék kivágását. A műveletet a jegyző engedélyezheti, de semmiképpen sem adhatja ki az engedélyt, ha nem biztosítható a kivágott növény pótlása, vagy ha a kivágás természetvédelmi vagy környezetvédelmi érdeket sért, illetve ha a kivágás helyett megoldható a növény áttelepítése.
A kivágott fát egy éven belül pótolni kell, cserje esetében pedig három év a pótlási határidő. Az újraültetésnél a korábbi, életszerűtlen szabályok helyett immár azt írják elő, hogy a kivágott növénnyel legalább azonos területi borítást biztosító, fás szárú növényt kell telepíteni. Fontos újítás, hogy a kivágott fa vagy cserje pótlása nem történhet invazív fajú (nem őshonos, agresszív terjedésű) növénnyel.
Szigorúbb és egyértelműbb lesz a szabályok megsértésének a szankcionálása is. Korábban a jogszabály csak a tiltott fakivágást büntette, január elsejétől viszont az ágak letörése/levágása vagy a kéreg lehántása is büntethető. Aki vét az előírt szabályok ellen, akár százezer forintig terjedő pénzbírsággal is sújtható. Ez még mindig nem arányos az okozott kárral, visszatartó ereje viszont talán lehet.
Az új szabályozásra elsősorban azért volt szükség, mert a magyar önkormányzatok (és ezen felbátorodva a polgárok is) legendásan növényellenesek, a hazai települések zöldfelület-borítása pedig - néhány kivételtől eltekintve - nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsonynak számít. Budapesten csupán 14,4 négyzetméter zöld terület jut jelenleg egy lakosra - Helsinkiben ez az arány 122, Bécsben 124, Grazban pedig 567 négyzetméter.
