Házhoz jönnek a hulladékért
Az idei évben - a jól bevált gyakorlatot követve - a napokban kezdődött meg, és november végéig tart a lomtalanítási szezon Budapesten. A lebonyolító Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. több mint 800 ezer háztartást értesít levélben a gyűjtési időpontokról. Tavaly több mint 430 ezer köbméternyi hulladék volt a "termés" (14 százalékkal több, mint 2007-ben).
A megszokott koreográfia tavaly egy új elemmel is kiegészült: a szervezők bevezették a veszélyes hulladékok koncentrált begyűjtését is. A lakosságnál rengeteg olyan anyag halmozódik fel, ami (például a talajba kerülve, a csapadékvíz közvetítésével vagy egy tűz esetén) súlyos környezeti ártalmak forrása lehetne. Itt természetesen nem a "lomolás" fő profiljába sorolható használt bútorokra, kartondobozokra és régi ruhákra gondolunk (bár azok elszállítása is üdvözlendő), hanem a lakossági veszélyes hulladék kategóriájába tartozó használt elemekre, sütőzsiradékra, vegyszerekre. Hogy nem elhanyagolható tételről van szó, azt az első, kísérleti év tapasztalatai is jelzik: 2008-ban több mint 230 tonna veszélyes anyagot sikerült ezen az úton begyűjtenie az FKF Zrt.-nek.
A veszélyes hulladékok elszállítása időben a lomtalanításhoz kötődik ugyan, ám másképp működik. A szintén tájékoztató levelekben jelzett hulladékfajtákat (festékmaradék, oldószer, zsír és olaj, szárazelem, elektronikai hulladék, gumiabroncs, szórópalack, fénycső) kerületenként meghatározott gyűjtőpontokon veszi át a szolgáltató, a lomok kikészítését követő napon 12 és 18 óra között.
Az évi egyszeri lomtalanítás ára benne van a szemétdíjban, különdíj ellenében (megrendelésre) azonban más alkalmakkor is szervez hasonló akciókat a szolgáltató a fővárosban, akár egyetlen háztartás vagy társasház számára is. Ugyanezt expressz változatban is meg lehet rendelni, ilyenkor 24 órán belül lebonyolítják a lomok elvitelét.
Sokéves tapasztalat (nemcsak a fővárosban), hogy a különféle szelektálási metódusok közül a házhoz menő gyűjtések működnek a leghatékonyabban. A polgár ugyanis - legyen bármennyire környezettudatos is - kényelemszerető, és igyekszik takarékoskodni az idejével. Az viszont a többségnek belefér az idejébe, hogy a kertkapuig vagy az ajtóig elgyalogoljon az összegyűjtött, szétválogatott hulladékkal. Végső soron erre a megfigyelésre épül a lomtalanítás is, és ezt használják ki azok az újabb begyűjtési próbálkozások, amikor bizonyos speciális (de nem veszélyes) hulladékfajtákat igyekeznek ezzel a módszerrel összeszedni.
A zöldhulladékok házhoz menő zsákos gyűjtését - néhány sikeres vidéki példát követve - az FKF Zrt. is bevezette. A 60 és 100 literes zsákokat egyebek mellett a lakossági hulladékudvarokban és a cég honlapján szereplő értékesítési pontokon lehet megvásárolni, 100, illetve 160 forintos áron (a díj az elszállítás költségét is tartalmazza, vagyis a szolgáltatásért ezen felül már nem kell fizetni). A kertvárosi övezetekben működő zöldhulladékgyűjtés keretében hetente egyszer viszik el a ház elé kitett zsákokat. A gyűjtőfóliába csak nyesedéket, lombot, nyírt füvet és gyomokat szabad tenni. A begyűjtött anyagból komposztot készítenek a pusztazámori regionális hulladékkezelő komposztálótelepén.
Hasonló rendszer Pécsett (szintén a kertvárosi részeken) 2003 óta működik, ott a jól bejáratott rendszernek köszönhetően hetente átlagosan 40 tonnányi zöldhulladékot szednek össze a lakosságtól. Van házhoz menő zsákos gyűjtés Győrben, Székesfehérvárott, Szegeden is. Az általános szabályok mindenütt hasonlóak (előre megadott menetrend, heti vagy kétheti szállítási gyakoriság), ám vannak érdekes helyi sajátosságok is. Szegeden például teljesen ingyenes (pontosabban a szemétdíjban megfizetett) a szolgáltatás, ráadásul évente kétszer az egész városra kiterjedő zöldlombtalanítás is van. Győrben fizetni kell, de nem zsákonként, hanem az elszállított mennyiség arányában: az ár köbméterenként 600 forint, a számla az elszállítást követő héten érkezik.