A napfoltok hatása a csapadékra

A Nap átlagosan közel 150 millió km távolságra található a Földtől, úgy tűnik, mégis komoly hatással bír folyóinkra. A napfoltok számának növekedése vagy csökkenése láthatóan befolyásolja az egyes területeken hulló csapadék mennyiségét, illetve az adott vízgyűjtő területen áthaladó folyók vízhozamát.

Bár a kutatók elvetik azt az éghajlatváltozásra vonatkozó szkeptikus feltételezést, miszerint a nap aktivitása magyarázatként szolgálhat a globális felmelegedésre, több tudósban felmerült a kérdés, hathat-e a napfolttevékenység a csapadék mennyiségére. Eddig ezt senkinek sem sikerült vizsgálnia, mivel komoly nehézségekbe ütközik a hosszú időtartamra vonatkozó csapadékmérési eredmények összeállítása úgy, hogy közben kizárják a helyi ingadozásokat.

Az argentin Pablo Mauas és kollégái elhatározták, hogy más taktikához folyamodnak, és a 4000 km hosszú dél-amerikai Parana folyó vízhozamának adatait tanulmányozták. A Parana a negyedik legnagyobb vízhozamú folyó a világon, így a kontinensen hulló csapadék mennyiségének közvetett mutatójaként szolgálhat. A kereskedelmi hajózáshoz Argentínában (Corrientesben) 1904 óta mérik a Parana vízhozamát. Ez azt jelenti, hogy a kutatóknak egy évszázadnyi napi mérési adat állt a rendelkezésükre. A vízhozamadatokat összevetették a naptevékenység mutatójával, a Nap felszínén évente látható napfoltok számával. (Minél több a napfolt, annál élénkebb a naptevékenység.) A kutatók azt tapasztalták, hogy az évtizedek alatt a Parana vízhozama a napfoltok számával összhangban nőtt vagy csökkent. Nagyon kicsi (0,01 százalék) annak a valószínűsége, hogy ez csupán véletlen egybeesés - állítja Mauas.

Még nem világos, hogyan befolyásolhatja bolygónkon a Nap a csapadék mennyiségét. Egyes kutatók szerint a kozmikus sugárzás elősegíti a felhők kialakulását a légkörben található részecskék ionizálásával, és a napszél módosíthatja a Földet érő sugárzás mennyiségét. Ez esetben azonban a csapadék mennyiségének akkor kellene nagyobbnak lennie, amikor kicsi a napfolttevékenység, mivel ilyenkor kevesebb a napszél, és így nagyobb mennyiségű kozmikus sugár érheti a Földet.

Egy amerikai klímakutató, J. Overpeck szerint az átlagos napsugárzás lehet hatással a Parana vízhozamára a trópusok és a szubtrópusok hidrológiai ciklusának befolyásolásán keresztül. Ennek igazolásához azonban további kutatásokat kell végezni.

Overpeck arra is figyelmeztet, hogy az említett vizsgálatot ne használják a napfolttevékenység és a globális felmelegedés közötti összefüggések keresésére, mivel a napfolttevékenység nem mutat kapcsolatot a Föld globális felszíni levegő-hőmérsékletével.

A Nap fortyogó  felszíne
A Nap fortyogó felszíne
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.