Hulladékból szemét

A hulladék a legnehezebben meghatározható fogalmaink egyike. Vegyük például a Környezetvédelmi Lexikon meghatározását: "A hulladék az az anyag, amely az ember termelő-fogyasztó tevékenysége során keletkezik, és amelyet az adott műszaki, gazdasági és társadalmi feltételek mellett tulajdonosa sem felhasználni, sem értékesíteni nem tud, és ezért a kezeléséről gondoskodni kell." A fentiek szerint jelenleg az eladhatatlan autók, lakások, lapostévék, hűtőszekrények is hulladéknak számítanak. De minek minősül akkor mindaz, amit eddig hulladéknak neveztünk?

A válasz elszomorító: valószínűleg szemétnek. Ma a hulladéknak nincs ára: a hulladékpapírért egy forintot is alig fizetnek, a műanyagoké és a fémeké a korábbinak a felére-harmadára zuhant. Ilyen körülmények között gyorsan kiderül, hogy mi a különbség a hulladék és a szemét között: az előbbit megéri feldolgozni, az utóbbitól viszont mindenki csak szabadulni szeretne.

Magyarországon az elmúlt öt-hat évben - közel ezermilliárd forintos ráfordítással - kiépült egy olyan ártalmatlanító és feldolgozó rendszer, amelyik csak a hulladékkal tud mit kezdeni. A rendszer működése sokba kerül, az üzemeltetést addig lehet fenntartani, amíg a hulladéknak van ára. A szemétnek ez a szisztéma túl drága: marad az árokpart, az erdőszél, vagy - legjobb esetben - a városszéli szeméttelep.

Amikor a gazdaság újraindul, azt valószínűleg a másodnyersanyag-ipar fogja először megérezni. De előfordulhat: mire a nyersanyag-keringés újraindul, az ágazat elhal és a szemét (megint) a nyakunkon marad.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.