Kelj fel és járj!
Felnőttkorban gyakori panasz az alsó végtag duzzadása. Sok ok lehet emögött, még gyógyszer is. Kisebb-nagyobb mértékű bőr alatti folyadékhalmozódás (ödéma) a boka körül és az alszáron hosszan tartó álldogálás, egy helyben ülés következtében egészséges emberen is előfordul, ám gondos vizsgálattal, megfelelő kikérdezéssel a kóros, betegség okozta vizenyő felismerhető. A leggyakrabban poszttrombotikus szindróma áll a háttérben. Az elnevezés arra utal, hogy egy korábbi heveny mélyvénás trombózis átment idült folyamatba. A betegségre jellemző, hogy a visszerek kapacitása a vér szállítására elégtelen, illetve vérrög rögzülhet az érben. Nem tisztázott még, mik azok a kockázati tényezők, amelyek megléte esetén a heveny trombózis élethosszig tartó krónikus állapotba megy át.
A témáról két kutatási beszámoló is megjelent 2008 őszén, az egyik Kanadából, a másik Hollandiából.
A Lidwine Tick vezette holland orvoscsoport (Meander Medical Center, Amersfoort) kiemeli, hogy az akut betegeket csak egy évig követték nyomon, így a későbbi helyzetet nem tudták szemügyre venni. Ez idő alatt az idült poszttrombotikus kórkép a betegek egynegyedében lépett fel. A kanadaiak hosszabb időszakot (két évet) elemeztek, eszerint a kialakulás már gyakoribb; 25-50 százalék, ami azt jelenti, az idő múlása fokozza a krónikus betegség kockázatát.
Míg a kanadai Hadia Sbaklo és Susan Kahn, a Sir Mortimer B. Davis Jewish General Hospital kutatóinak közleménye epidemiológiai jellegű és más adatok összegzéséből adódik, a holland közlemény 1668 heveny trombózisos beteg közvetlen megfigyeléses, előre tervezett vizsgálatáról számol be. Az idültté válás kockázatát a női nem és a fiatal életkor kifejezetten fokozza (60 év fölött a kialakulás valószínűsége erősen csökken). Ugyancsak növeli az esélyt az alsó végtag korábbi visszeressége és az elhízás. A combban található véna femorálisz, és véna iliaka inkább hajlamos krónikus betegségre, mint a térd alatti alszár visszerei.
Nincs befolyással a poszttrombotikus szindróma kialakulására daganatos betegség, műtéti beavatkozás a végtagon, gipszkötés, terhesség vagy hormonkezelés. Érdekes módon azoknak a genetikai tényezőknek, amelyek heveny mélyvénás trombózisra hajlamosítanak, a krónikus betegség kialakulásában nincs szerepük.
A heveny fázisban a gyógyszeres kezelés mellett a betegek 85 százalékának írtak fel rugalmas kompressziós harisnyát, és 77 százalék előírásosan használta. Ezt fontos módszernek gondoltuk a krónikus állapot kialakulásának megelőzésében. Ám a rugalmas harisnya nem csökkentette a krónikus kockázatot.
Mégis, mit tehetünk?
Először is a heveny visszeres trombózist kell megelőzni. A kockázati tényezők elkerülése itt is fontos. Javasolt a tartós állás, ülés elkerülése (hosszú repülőúton, vonaton például időnként fel kell állni, "sétálni menni", gépkocsiutazást ugyancsak meg-megszakítani stb.). Ha a heveny trombózis kialakult, gyorsan indított szakirányú kezelés szükséges. Az idejekorán elkezdett és kellő ideig (sok szakember szerint életen át) folytatott tartós véralvadásgátló kezelés alapvető.
Dr. Pető Iván belgyógyász, osztályvezető főorvos kérdésünkre elmondta, a poszttrombotikus szindróma Magyarországon is gyakori betegség, ám a kanadai és holland felméréshez hasonló nem történt. Általános tapasztalat, hogy a krónikus állapot kialakulásának hátterében hazánkban az idő előtt abbahagyott vagy nem megfelelően folytatott véralvadásgátló kezelés áll. Ez egyébként a beteg számára egyáltalán nem megterhelő, a heveny szak injekciós kezelése után havi egyszeri ellenőrző vérvétel és fegyelmezett, jól irányított gyógyszerszedés elengedhetetlen.
