A mechanizmust nem tudták ugyan leírni, de így is hatalmas vita kerekedett a közlemény kapcsán. Időközben ráadásul az is köztudomású lett, hogy nem is kis mennyiségű metán kerül a levegőbe a kérődzők emésztése során is. De nem kell arra a következtetésre jutnunk, hogy az üvegházhatás és a globális felmelegedés ellen úgysem tehetünk semmit, hiszen ennivalónkat meg kell termelnünk, és mind a növénytermesztésre, mind az állattartásra szükség van, mert más kutatók sem tétlenkedtek. És bár a titokzatos mechanizmust, melynek megismerése elavulttá tenné, amit eddig a növények életfolyamatairól tudni véltünk, megfejteni nem tudták, azt tapasztalták, hogy ha egyáltalán kerül metán a légkörbe a növények közreműködésével, az sokkal kisebb hányad, mint az a 10-30 százalék, amit az eredeti közlemény alapján becsültek.

A "szárazföldi növények" kijelentés immár csak az erdei növényekre vonatkozott, egy további közlemény pedig igen érzékeny szénizotópos módszert alkalmazva kimutatta, hogy ugyan bizonyos növények (főképp a cserjék), adott természeti viszonyok között, legfőképpen ultraibolya sugárzás hatására képesek ugyan csekély mennyiségű metán kibocsátására, de ez a jelenség egyáltalán nem mondható általánosnak. A trópusi esőerdők feletti légkörben mért nagy metánkoncentráció, amit egyesek direkt kibocsátásként magyaráztak, pedig túlságosan is pontatlan mérés ahhoz, hogy bármire is bizonyítékként szolgáljon. Az is kizártnak tűnik, hogy metántermelésre lágyszárú növények (idetartoznak az öszszes gabonafélék is), füvek is képesek lennének. Így nemcsak a mezőgazdasági termelés, de a sztyeppék, a pampák, a szavannák és a puszták is mentesültek az "üvegházhatás létrehozásának felelősségétől".

A most megjelent legfrissebb közlemény egyenesen azt állítja, a növények nem képesek metánt előállítani, s ha mégis kibocsátanának, az valószínű az általuk a talajból vagy a vízből felszívott gáznak egyszerűen leveleiken keresztüli átengedése, amely azonban az üvegházhatáshoz nemigen járul hozzá. A növényi genomadatbázisok összevetése a gáztermelő baktériumokéval sem mutat sehol hasonlóságot, hogy feltételezhető lenne a növények ilyen képessége.

Úgy tűnik, bár ez év márciusában Mainzban nemzetközi rendezvényt tartanak a jelenség kutatói, közel járunk a fordulatokban gazdag történet végéhez. Nem fedeztek fel új alapvető biokémiai folyamatokat, és nem kell újraírni a régi tankönyveket sem.