Vannak, akik büszkén, méltósággal viselik őszülő hajkoronájukat, sokan azonban inkább elrejteni szeretnék a korukról árulkodó fehér hajszálakat. A hajfestés nagyon hosszú múltra tekint vissza. Festették a hajukat már a sumérok és az egyiptomiak is. Az ókori Rómából számos fennmaradt leírás említi, hogy többféle növényi festéket, például hennát, zsenge dióhéjból készült tinktúrákat használtak az ősz hajszálak színezésére. (Ezt a "felesleges cicomát" egyébként több antik szerző mélyen elítéli.)

Az ókori hajfestő szerek hatásossága és színgazdagsága valószínűleg elmaradt a mai hajfestékek kínálta lehetőségektől. Igaz, nem tudunk azok káros mellékhatásairól sem. Ma már a kozmetikai ipar jóvoltából szinte minden természetes és képtelen színárnyalat is elérhető, a mézszőkétől a világos ultramarinig, azonban több kutatás is felhívja a figyelmet arra, hogy a hajfestékek olyan kémiai anyagokat is tartalmaznak, amelyek nem teljesen veszélytelenek az emberi szervezetre.

A modern, szintetikus hajfestékek azért tudnak tartós hatást elérni, mert behatolnak a hajszálak belsejébe. Ahhoz, hogy meg tudják bontani a haj külső védőrétegét, ammóniát használnak, a festékanyagok pedig többnyire aromás aminok. Ezek, és egyéb, a kívánt szín tartósságát biztosító vegyi anyagok óhatatlanul bekerülnek a fejbőrön át a szervezetbe. Dr. Susanna Stark, a bécsi ökológiai információs hálózat kémiai anyagok egészségügyi és ökológiai kockázatát elemző kutatója szerint a hajfestékekben előforduló vegyi anyagok az alkalmazás helyén az arra érzékenyeknél kellemetlen bőrtüneteket, ekcémát okoznak. Ráadásul a hajfestékekben előforduló kemikáliák sokszoros használat során visszafordíthatatlanul szenzibilizálják a szervezet immunrendszerét, és nem zárható ki az sem, hogy hozzájárulnak bizonyos ráktípusok (elsősorban a hólyagrák, egyes kutatások szerint a leukémia) kialakulásához.

Jó hír, hogy az elmúlt időszakban szigorodtak az előírások, és 2006-ban 22, hajfestékekben használt kémiai anyagot betiltottak az Európai Unióban. A jövőben a kozmetikai szerek ellenőrzésének további szigorítása várható. Van azonban néhány olyan egyszerűbb óvintézkedés, amellyel megóvhatjuk magunkat a túlzott kémiai terheléstől. Fontos, hogy lehetőleg minél ritkábban fessünk-festessünk hajat, használjunk védőkesztyűt, és mindenképpen tartsuk be azt az időtartamot, ami a dobozon szerepel, ne hagyjuk a festéket hosszabb időn át a hajunkon. Ha a hajfestés előtt néhány napig nem mosunk hajat, a fejbőrünket valamennyire védi bőrünk természetes lipidrétege, így valamivel kevesebb káros anyag jut be a szervezetünkbe.

Azok számára is van megoldás, akiket nyugtalanítanak a hajfestéssel járó kockázatok, de mégsem szeretnének ősz hajjal járni. A szakértők a növényi hennát ajánlják. Ugyanazt a szert, amelyet már Agrippina is használt, hogy őszülő hajszálait elrejtse a császári udvar firtató szemei elől. A henna legfontosabb hatóanyaga, a lawson is állt már vizsgálatok kereszttüzében, de az eddigi adatok szerint használata sokkal kevesebb rizikóval jár, mint a szintetikus hajfestékeké.

Minél ritkábban fessünk-festessünk hajat