Könnyű és takarékos kamerák
Sokan azt gondolták, hogy az SSD-meghajtók - melyek a memóriakártyák elvén működnek - a számítógépekben felválthatják a merevlemezeket. Noha egyre több laptopban használnak ilyet, az asztali PC-ben való alkalmazásuk gyakorlatilag teljesen értelmetlen, hiszen egyik előnye sem jön ki igazán az új fejlesztésnek. Az SSD energiaigénye kisebb a merevlemeznél, hiszen nincs benne mozgó alkatrész, ám az asztali PC-konnektorról üzemel. A másik nagy előny a súly, ami egy asztali gépnél szintén nem számít, mint ahogy az sem, hogy nem érzékeny a rázkódásra és az ütődésre. Elvégre az ember ritkán dobálja a számítógépét, az maximum költözés vagy szobaátrendezés esetén sérülhet.
A Samsung mérnökei a januári CES-kiállításon, Las Vegasban mutatták be azt, hogy a videokamerákba viszont tökéletes alternatíva az újfajta meghajtó, s ha hihetünk a technológiai elemzőknek, csakhamar felváltja a merevlemezt és a beépített DVD-írót. Az ilyen tárolóval szerelt kamerák nagy kapacitást kínálnak, miközben a készülék teljesen immunis a rázkódásokra. Ugye egy videokamerát működés közben is megrázogat az ember, de egy turista hátizsákjában vagy épp a nyakába akasztva egyébként is sok "inzultus" éri az ehhez hasonló finom elektronikai berendezéseket.
A koreai cég a világon először épített be SSD-meghajtót videokamerába, a HMX-sorozatban 16, 32 és 64 gigabyte-os modellekkel rukkoltak elő. A HMX-H100 pedig nulla gigabyte-os, ezekbe hagyományos memóriakártyákat lehet tenni, s ezeken lehet tárolni a felvételeket. Az SSD másik előnye a nyersanyag-takarékosság, legalábbis a DVD-írós változathoz képest.
Az említett felvevők tudása az adattároló méretét nem számítva a sorozaton belül teljesen megegyezik. A csúcsmodell, a HMX-H106 például a korábbi dizájnt követi, alapvetően nem nagy, de a hengeres forma miatt illeszkedik a felhasználó tenyerébe. Az SSD egyik előnye ez esetben apró hátránnyá lép elő: a készülék tömege ugyanis még tovább csökkent, aminek hátránya, hogy amikor túlságosan ráközelítünk (zoomolunk) a célpontra, elég nehéz stabilan tartani a felvevőt, hiszen kezünk legkisebb mozgása is óriásinak látszik a képen. Vagyis, a készülékbe mindenképp szükségeltetik az optikai stabilizátor, ami a nagy kilengéseket el tudja tüntetni - ám összességében a készüléket drágítja. Ez pedig nem mindegy, hiszen figyelembe véve azt, hogy az SSD-meghajtók ára egyelőre elég magas, így az ilyen kamerák egész biztosan a legdrágábbak közé fognak tartozni. A csúcstechnikát mindig meg kell fizetni.
Ami a paramétereket illeti, a készülék legfeljebb 1920×1080 pixeles felbontásban rögzít, a felvételek tömörítéséhez pedig az egyik legmodernebb eljárást (H.264 formátumot) használja. A CMOS-érzékelő 2,2 megapixeles, az optika átfogása 10×-es, és a kamerákra HDMI-kimenet is került, annak érdekében, hogy a legújabb tévéken a legjobb minőségben lehessen viszszanézni a felvételeket. Próbafelvételünk során zárt térben is jó lett a képminőség. A csúcskészülékben rendelkezésre álló 64 gigabyte-nyi helyre mintegy 12 óra felvételt készíthetünk.
