Másfél ezer adásnyi tudomány

Nem igazán kerek a 45. születésnap, de az olykor mindössze néhány adást megért műsorok tengerében unikálisnak számít a Magyar Televízió tudományos híradója, a Delta.

Kétfejű és háromszemű borjúról szóló beszámoló is szerepelt a Delta első, 1964. január 31-i adásában, de legalább ilyen érdekes volt a Gemini űrhajó szerelését bemutató képsor. Az sem volt mindennapi, hogy a Hold-kutatás legfrissebb eredményeiről egy akkor roppant fiatal ember, Almár Iván csillagász beszélt. Ma is megszólal, hiszen vendége lesz a 45 éves Delta születésnapi adásának. (Kezdés kilenc negyvenkor.)

A műsor először havonta jelentkezett, majd áttért a heti adásra. Eleinte külön szalagra került a kép és a hang, majd egyre. Sokáig fekete-fehéren ment, majd a sorozat az elsők között kapott lehetőséget a színes technika használatára. Az akkori időszak abszurditásai közé tartozik, hogy miközben már nyolc éve színesben ment az adás, a huszadik évfordulóra, 1984-ben, Vitray Tamás még fekete-fehér riportot készített a Deltáról. Az indulás óta több mint 1500 műsor készült, néhány darab a kezdetekről ugyan eltűnt, de mára megmaradt azért mintegy negyvenezer műsorperc. Olykor minden ötletükre szükségük volt a szerkesztőknek, hogy a csúcstechnikával készült nyugati képsorokat megközelítő minőségű hazai anyaggal álljanak elő. De ötleteltek, mert missziójuk a magyar tudományos eredmények közvetítése is.

Ez a böngésző nem támogatja a flash videókat

A Delta az a műsor - hirdetik büszkén az alkotóik -, amelyik a holdra szállás előtt elindult, de még a Mars-kutatás korában is hétről hétre szállítja a legújabb tudományos híreket. Igaz, már nem Kudlik Júliával, hanem Fiar Sándorral. Az is igaz, hogy a kilencvenes évek második felében átmenetileg eltűnt a képernyőről. A szombat reggelenként sugárzott műsort manapság több mint kétszázezren nézik, vagyis a felnőtt tévézők közel húsz százaléka figyeli a tudományos híradót. Bizonnyal többen is így tennének, ha kedvezőbb sávba sorolnák át.

Hogy miért éppen ezt a nevet kapta a híradó? Állítólag azért, mert ez volt a tévé negyedik tudományos programja, s logikus tűnt, hogy a görög ábécé negyedik betűjéről nevezzék el. Vagy esetleg azért, mert a műsor indulásakor a legmodernebb repülőgép a deltaszárnyú volt?

Mindegy.

A lényeg, hogy ma is látható a tudományos magazin. Hamarosan szélesvásznú formában, kissé később HD-minőségben. Montskó Éva felelős szerkesztő szerint túlélésük legfőbb magyarázata, hogy nem adnak helyt az áltudománynak, ellenben egyértelműen és érthetően fogalmaznak. Illetve az is, hogy tudják, látványos felvételekkel, meghökkentő képsorokkal lehet megfogni az embereket.

Ez a böngésző nem támogatja a flash videókat

( videórészleteket az MTV Zrt. jóvoltából mutatjuk be)

Kudlik Juli, az örökös műsorvezető
Kudlik Juli, az örökös műsorvezető
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.