Önmagát másoló RNS
A cikk az RNS-hipotézist támogatja, mely szerint az élet kezdetén nem a DNS, hanem az RNS volt az, mely a genetikus információkat tárolta és a kémiai reakciók katalízisében is részt vett. Miért olyan nagy dolog ez? - kérdezheti az, aki tudja, hogy az RNS- és a DNS-óriásmolekulák egyaránt nukleinsavak, melyek hasonló építőkövekből épülnek fel, ráadásul a vírusok örökítőanyagáról eddig is tudtuk, hogy RNS.
Miért érzik úgy azok, akik eddig is az ún. "RNS-világhipotézis" mellett kardoskodtak, hogy ez a cikk mégis mérföldkövet jelenthet számukra, mikor már az is ismert volt, hogy egyes RNS-molekulák még enzimfunkció betöltésére is képesek?
Joyce és csoportja már előállítottak olyan enzimeket, melyek bizonyos számú cikluson keresztül képesek voltak önreprodukcióra, de az általuk előállított új RNS-enzimek a végtelenségig - pontosabban építőköveik, összetevőik kifogytáig - képesek erre.
Ilyen enzimek létét már a hetvenes években feltételezték, s le is írták, hogyan eredményezi a "hiperciklusnak" nevezett folyamatban az egymást másoló enzimek hálózata korai életformák, önfenntartó élőlényszerű populációk megjelenését. Joyce és munkatársai ezt a feltételezést teljes mértékben igazolták, s ez kétségkívül igen nagy siker.
Az RNS-hipotézis támogatói a kísérlet bizonyító erejét hangsúlyozzák. Mások kiemelik, hogy az eredmény egyértelműen a darwini evolúciós elmélet igazát támogatja. Maguk a szerzők figyelmeztetnek azonban arra, hogy bár kísérleteik során sikerült olyan körülményeket teremteniük, melyekben az RNS önmegsokszorozódása, önreplikációja megvalósult, ez nem jelenti azt, hogy a földi élet létrejötte során is ugyanez történt.
A cikk jelentőségét aláhúzza, hogy eredményeit egyes szakértők egészen másképp is értelmezik. A kutatók másik csoportjához tartozók ugyanis arra a tényre hívják fel a figyelmet, hogy a különböző kísérleti körülmények között (más volt az összetevők aránya vagy a hőmérséklet) különböző enzimek váltak dominánssá. Szerintük ez nem egyebet jelent, mint azt, hogy az élet túlságosan is bonyolult ahhoz, hogy egy természetfeletti Lény közbeavatkozása nélkül létrejöhessen. Ez pedig már maga a színtiszta kreacionizmus.
S bár Philip Campbell, a Nature főszerkesztője, mint azt a közelmúltban a Népszabadságnak nyilatkozta, úgy gondolja, "kilátás van rá, hogy 2009-ben előállítsák az első, teljesen laboratóriumban gyártott élőlényt", a tudósok többsége ezt a dátumot későbbinek gondolja, az élet keletkezésének titka továbbra is megfejtésre vár.
