Cukorcirokból bioetanol
Szénhidráttartalmú, értéktelen növényi hulladékokból olcsó és környezetbarát energia előállítására alkalmas technológiát dolgoztak ki a Szegedi Tudományegyetem kutatói. A hároméves kutatómunkával kifejlesztett eljárás lignocellulóz-tartalmú hulladékból - például bogyósgyümölcs préslepényből, cukorcirokszalmából - 55-60 százalékos hatékonysággal állítja elő a bioüzemanyagok alapanyagául szolgáló etanolt.
"Jelenleg a bioetanol előállításánál könnyen lebontható, szénhidráttartalmú haszon- és takarmánynövényeket használnak, mint például a kukorica vagy a búza. Az általunk kidolgozott módszer növényi hulladékból állít elő etanolt, anélkül, hogy élelmiszer-termelésre alkalmas termőterületeket veszítenénk el" - emelte ki a módszer egyik előnyét Hodúr Cecília, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának tudományos dékánhelyettese. A szegediek számításai szerint száz kiló cukorszirupból 12 liter bioetanol készíthető. A módszer azonban még csak laborban működik.
Az elméleti eredmények eddig alig mentek át a gyakorlatba. Magyarországon ugyanis leálltak a bioetanol-beruházások, a korábbi több mint harminc tervből eddig mindössze egy valósult meg: a szabadegyházi kukoricafeldolgozó üzem. Az évi egymillió tonna kukorica feldolgozására képes üzemből kikerülő GreenPower E85 nevű Hungrana bioüzemanyagot húsz magyarországi töltőállomáson forgalmazzák.
A negyven céget, kutatóintézetet, egyetemet összefogó Magyar Bioetanol Szövetség alelnöke, Héjj Demeter szerint a kukoricaalapú bioetanol gyártása legfeljebb rövid távon megoldás. 2015-2020 körül már a korszerűbb, vélhetően cellulózalapú gyártásra kell áttérni. A zöldek által gyakorta megfogalmazott kifogások - ez az ágazat felveri az élelmiszerárakat és elősegíti a monokultúrás növénytermesztés térnyerését - az alelnök szerint nem igazak. Az áremelkedésben minimális szerepe lehetett Európában a bioetanol-gyártásnak. A mai mezőgazdaság pedig ezelőtt is alapvetően monokultúrás gazdálkodásra épült.
Az ágazat egyébként nem akarja lerabolni a természetet, a fenntartható gazdálkodás nekik is érdekük. Azt pedig elgondolkodtatónak tartja, hogy miközben az etanolgyártásra egyesek nem tartják alkalmasnak a kukoricát, az ellen nem emelnek szót, hogy a terményt bizonyos helyeken eltüzelik. A tavalyi kilencmillió tonnás rekordtermés miatt ugyanis a kukorica ára annyira lement, hogy olcsóbb, mint egyes tüzelőanyagok.
Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője az emberiség egyik önpusztító formájának tartja a biomassza energetikai felhasználását. Például azért, mert mezőgazdasági területet foglalnak el a bioüzemanyagok alapanyagának szánt növények. Minél több biomasszát égetünk el, annál kevesebb fontos tápanyag jut vissza a talajba, ami a talajok kimerüléséhez vezet. A hatalmas termésátlagok mögött pedig hatalmas energiabefektetés áll - műtrágyázás, növényvédelem, talajmegmunkálás -, amit nem mindig vesznek figyelembe a bioüzemanyagok áránál.
Héjj Demeter szerint az ágazat csak azt hasznosítaná, ami amúgy is megterem. Ha nem élünk a lehetőségeinkkel, félő, hogy a környező országok bioetanolgyáraiban készül majd a magyar alapanyagból üzemanyag. "Bárhogy ragozzuk a dolgot, a bioüzemanyag esetében élelmiszert, illetve annak való alapanyagot égetünk el" - véli Fidrich Róbert.
