A kutatók abból indultak ki, hogy a szem retinája az optikailag észlelt képeket elektromos jelekké alakítva továbbítja a hátsó agykéreg látóközpontjának. Két kísérleti személy agyműködését vizsgálták. 100 pixel felületen egymás után különböző állóképeket helyeztek eléjük, összesen 440-et. Az egyes képeken sötét és villogó részek voltak véletlenszerű, mozaik elrendezésben. Elektromágneses rezonanciás műszerekkel megmérték a látóközpont véráramlásának finom változásait, a véráramlási jellemzőket a látott képekhez rendelték, így az adatok rendszerezésével kialakították a felismerési mintákat.

Ezután az alanyok elé már ábrákat helyeztek, először egyszerű négyzet- és x-formákat, majd a következő fázisban a neuron szó egyes betűit. Az agy látóközpontjából letapogatott jeleket a komputer mintafelismerő programjával feldolgozva a monitoron megjelentek az alanyok által látott ábrák, illetve a betűk. A kutatók szerint ezzel a módszerrel 100 millió kép olvasható ki az agyból, és nemcsak a szem által látottak, hanem bármi, amit agyunk vizualizál, így akár az álomképek vagy a vizuális formát öltött gondolatok is.

A gondolatolvasó gépnek nagy jövője lehet a gyógyításban. Akik baleset vagy agyvérzés, egyéb agykárosodás következtében elveszítik beszédképességüket, elég, ha a betűket elképzelik, azok máris megjelennek a képernyőn. A művégtagok fejlesztéséhez is hozzájárulhat, ha a beteg által elképzelt bonyolult mozdulatok leképezhetők lesznek, és a végtag pontosan a szerint fog mozogni.

Valószínűleg nem mindenki örül majd, ha olvasnak a gondolataiban. A "gondolat ereje" ugyanis új távlatokat nyithat a bűnözőknek is.