Noha már tavaly is minden a vékony tévékről szólt a kiállításon, idén még vékonyabbak, még nagyobbak és még szebb képűek lettek, de ami talán a legfontosabb, sokkal okosabbak is. Aki a szakmai napokon végighallgatta a Samsung, a Panasonic, a Toshiba, a Sharp és az LG vezéreinek nyitó előadását, az biztos lehetett abban: ezek a vezetők valahol jól megtanácskozták, mit kell mondaniuk a nagyközönségnek és a sajtónak. Először még csak ámultunk azon, amikor az LG képviselői bejelentették: minden új fejlesztésű tévé immár a 240 hertzes frissítést alkalmazza, azaz vibrációmentesebb, szebb képekkel kímélik a szemet. Aztán elővezették a víziót, mely szerint a készülékek az internetre csatlakozva és megfelelő szoftverekkel felvértezve a nappaliba varázsolják a már ma is mégoly népszerű videós tartalmakat.

A tévék vezeték nélküli, illetve kábeles Ethernet-kapcsolata segítségével egy gombnyomással elérhetőek az említett tartalmak, a képernyő alján megjelenő widget- (bizonyos célra telepített grafikus program) alapú kezelőfelület és görgetősáv pedig egyszerű segítséget nyújt a legfrissebb programok és tartalmak közötti szörfözésre. Csudajó dolog ez, anynyi biztos, még akkor is, ha elképzelem: az első vásárlók komolyan fognak bosszankodni, amikor a készülékek kis programjai lefagynak, de tény: bevezetéskor minden technológiai fejlesztésnek vannak buktatói. Azonban fel kell figyelni a dolog mögött a válság megbúvó tüneteire is: nevezetesen a cégek több lábra akarnak állni, s nemcsak a vásárlóktól kívánnak bevételre szert tenni, hanem az előbb említett tartalomszolgáltatóktól is. A tévébe ugyanis bárki bekerülhet, ha fizet érte, így később ebből a rendszerből lehet majd pizzát, könyvet vagy épp új szolgáltatásokat rendelni. A tévénézők ugyanis még vásárlás után is bővíthetik widget-könyvtárukat, hiszen az új ajánlatokhoz a tartalomszolgáltatók számára nyitva állnak a widget-fejlesztési eszközök.

Már tavaly is nagy szám volt az OLED-technológia, amely kis fogyasztású, hosszú élettartamú és jó minőségű képet garantál. Efelé az első lépés a LED-tévé, mint a Samsung egyes sorozatai, vagy bizonyos Toshiba Regza-modellek. Ezekben a csúcstechnológiájú tévékben fő fényforrásként LED-et alkalmaznak a hagyományosnak számító hideg katódfénycső (CCFL) helyett. A LED-háttérvilágítás előnye az ultramagas kontrasztarány, így érhető el többek között az említett, két-három centi közötti készülékvastagság.

Steve Ballmer, a Microsoft vezetője a várakozásoknak megfelelően bejelentette az új Windows operációs rendszert, amelynek a vásár idején kezdődött el a bétateszt-verziója, s mire lapunk megjelenik, addigra valószínűleg a felhasználók ki is merítették a két és fél milliós letöltési plafont. A tesztverzióhoz legalább egy gigahertzes processzor, egy gigaram és 128 MB-os videokártya szükséges, valamint a szakértők szerint minimálisan 26 GB hely a merevlemezen, de, mint mondják, valószínűleg a végleges rendszer hardverigénye kisebb lesz, mint a mostani Vistáé. Ballmer számai szerint ma 100 millió aktív Vista-felhasználót tartanak nyilván, s további 80 millió olyan licencet adtak el, amelyeket azóta sem aktiváltak. Azaz, teszik hozzá a szakértők, egyes vállalatok inkább még mindig XP-t használnak. Ezt a nézetet Ballmer nyilvánvalóan nem osztja, mert a számok ellenére a Vistát mint sikersztorit mutatja be a közönségnek, annak ellenére, hogy a kételyt érezni lehetett a levegőben.

A Windows 7 azonban lelkes fogadtatásra talált, pedig szinte teljesen újratervezték a kezelőfelületet. Ennek eredményeképp jóval egyszerűbben kezelhetők a felhasználói fiókok, és minden eddiginél könnyebb otthoni hálózatot építeni a segítségével. Természetesen támogatják az érintőképernyős megoldásokat, melyek a várakozások szerint gyorsan terjednek majd a háztartásokban. Például az ASUS is bemutatott egy ilyennel szerelt netbookot, azaz a hagyományosnál valamivel olcsóbb, kifejezetten internetezésre kifejlesztett számítógépecskét, amely könnyű, gyors és kevés energiát fogyaszt. De nem tud annyit mint egy PC. Ballmer egyik kollégája a színpadon bemutatott egy hajlékony kijelzőt is, amely elgondolkodtató: mennyi mindenbe építhetnek be PC-t vagy internetes szolgáltatásokat egy ilyen fejlesztésnek köszönhetően?

Visszatérve a netbookokra, ezekben s a nagyobb kategóriás laptopokban is használnak merevlemezmentes, úgynevezett SSD-háttértárat, amely könynyebb, gyorsabb és ellenállóbb, mint a vincseszter. Eli Harari, a SanDisk vezetője nagy lelkesedéssel mutatta be ennek a 240 gigabyte-os változatát, s arról beszélt, hogy ezek már nemcsak a netbookokban, hanem a rendes laptopokban is óriási térhódításra számíthatnak. Az ilyen háttértárral szerelt gépek kétszer gyorsabban indulnak el, tízszer gyorsabban képesek az alkalmazások futtatására, és élettartamuk tíz évnél is több. Ráadásul kevésbé érzékenyek az ütődésre.

Évek óta slágertéma a közösségi szolgáltatások fejlődése, mint amilyen az iwiw és a Facebook, utóbbi nemrég megállapodást kötött a Microsofttal, amelynek értelmében a Facebook státusüzenetei megjelennek a Windows Live rendszerben és fordítva. Az igazi netes polgárok ugyanis már régóta beírják ezen rendszerek megfelelő sarkaiba, hogy épp hol s mit csinálnak, tájékoztatandó online ismerőseiket a világ bármely táján. A Microsoft háza táján maradva: jó hír az X-Box 360 és a Live felhasználóinak, hogy létrehoztak egy, a játékosok által is használható rendszert, a Kodut, amely arra ad lehetőséget, hogy ki-ki megkreálja segítségével saját játékát. Hogy mindez gyerekjáték, annak bizonyságául egy 12 éves kissrác segítségével demonstrálták, hogy is megy ez.

Az elektronika világában a kulcsszavak tehát nem változtak: szórakozás és kommunikáció. Igaz, a képbe időközben beköltözött a zöldszlogen, azaz minden gyártó környezettudatos termékeket kíván gyártani. Igaz, új termékek vásárlására ösztönöznek, ami elvben növeli az energiafogyasztást és az elektronikus hulladékokat, ugyanakkor állítják: olyan új technológiákat alkalmaznak, amelyek segítségével 2020-ra több millió tonna szén-dioxid kibocsátását tudják megspórolni. A kérdés csak az, hogy mihez képest és mennyiből. Gary Shapiro, a kiállítást szervező iparági tömörülés vezetője ugyanakkor a fejlesztéseket kiemelten fontosnak tartja: szerinte amikor recesszió van, akkor csak az innovatív technológiákkal dolgozó cégek profitálhatnak, s a szektor fejlesztései kihúzhatják a csávából az olyan nehéz helyzetben lévő iparágakat is, mint amilyen jelenleg az USA-ban az autógyártás.

A Sony új 40 hüvelykes szupervékony (9,9 inch) Bravia televíziója a Las Vegas-i kiállításon