A kifejezést 2000-ben megjelent, nagy feltűnést keltő (de egyelőre magyarra azóta se lefordított) könyvében használta először két svéd szociológus, Jan Söderqvist és Alexander Bard. A szerzők szerint a netokraták az új társadalmi berendezkedés elitje. Ők azok, akik sikeresen használják a modern kommunikációs eszközöket arra, hogy kapcsolatokat építsenek és tartsanak fenn a világ minden táján, beszélik az ehhez szükséges "netlatint" - az angolt -, és naprakész információk birtokában vannak a világ eseményeiről - hangzottak el a közelmúltban a budapesti Ybl-klubban rendezett beszélgetésen a popzenészként is ismert Bard gondolatai.

A gazdasági és hitelválság napjaiban reménykeltő gondolataik szerint: "a jövőben nem a pénz lesz a legfontosabb tulajdon, hanem az információ és a kapcsolati tőke. Az új elittel, a netokratákkal szemben a konzumproletárok állnak: fogyasztók, akik az internetet is csak szórakozásra, tévézésre és vásárlásra használják. Ők kimaradnak a haladásból, ha nem lépnek, hisz az új technológia formálta új társadalmi rendben meghatározó lesz az interaktivitás, az információkra épülő hatalmi struktúra.

A netokráciában előny az élettapasztalat, a hagyományosan kiépített emberi kapcsolatrendszer sokszínűsége, tehát egy mai nyugdíjas - ha eléggé rugalmas, nyitott az újra, és vállalja a netes kommunikációt - akár lépéselőnyt is élvezhet az új rendben, nyertes lehet végre. Nem kell félnie az átverésektől, a csalóktól, mint a mai fiataloknak, hisz van mögötte pár évtizedes emberismeret, amelyet átvihet a hálózatra is.

Egyelőre azonban, ahogy a gazdasági válság is mutatja, a netokraták még nem erősödtek meg. A technikai fejlődés nem olyan gyors, amilyen lehetne, hisz lassítja a befektetők bizalmatlansága és a felhasználók felfogásának elmaradottsága. Azért akadnak reménykeltő példák is. A kistelepüléseken működő teleházak magyarországi modelljei - ebben a formában - egyedülállóak a világon - véli Pálvölgyi Péter, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány - DemNet - munkatársa.

A hazai teleházak a közösségi internet-hozzáférést és a közösségi tudásbázisokat egyesítik a lokális emberi igényekkel és a helyi kapcsolati hálókkal, vagyis mindenkihez "házhoz viszik" az életvitelének megfelelő jó megoldásokat.

Egy nagyot lépve az óceán túlsó partjára, az USA-ba, ott a napokban iktatják be az új elnököt, Barack Obamát, akit szakértők szerint szintén az információk és a hálózat összekapcsolása, illetve kiépített adatbázisa vitt sikerre.

"A bizonytalanok megnyerése volt a legfontosabb cél, amihez egy 34 millió főt tartalmazó adatbázist építettek fel. Ebből az adattömegből egy szoftver - az SPSS (a világ vezető adatelemző és statisztikai szoftverszállítója) ún. prediktív analitikai szoftvere - segítségével tudta a kampánycsapat meghatározni, elérni és pozitívan befolyásolni a célcsoportot - hangsúlyozza Körmendi György, az SPSS Hungary ügyvezető igazgatója. A "prediktív elemző szoftver" ez esetben egy olyan program, amely elemzi, modellezi és súlyozza a demográfiai jellemzőket, a viselkedésre és véleményekre vonatkozó adatokat. Obama adattérképe lefedte az egész USA-t: "Jövedelemre, korra, foglalkozásra vonatkozó összefüggésekre derülhet így fény, azt is látják, milyen egy adott területen a szellemi és fizikai dolgozók aránya, mennyi időt töltenek el az emberek ingázással, vagy milyen származású a lakosság túlnyomó része."

A szakemberek az eredményekhez például a postai irányítószámokat, a kulcsfontosságú témakörökhöz pedig a megfelelő kampányüzenetet rendelve érték el a mikroszintű célcsoportot célzott levelek, telefonhívások, személyes megkeresés formájában. A politikai küzdelmek Európában is ádázak. Csak idő kérdése tehát, hogy az Egyesült Államokból útjára indult számos más marketingötlethez hasonlóan a mikrotargeting-alapú kampánystratégiák is betörjenek a kontinensre, új dimenziókat nyitva az európai politikai porond szereplői számára. Akár hazánkban is, a közelgő EP- vagy a jövőre esedékes parlamenti választásokon.

A netokraták naprakész információk birtokában vannak a világ eseményeiről