Szükség is van rá, hiszen megtérülő, ám drága befektetésről van szó, az égető 220 millió euróba (csaknem 60 milliárd forintba) került. Ezt lényegében a lakosság fizet majd ki, de az energiaértékesítésből származó bevételeknek köszönhetően ez sem jelent drámai díjnövekedést - fejtette ki a Népszabadságnak Reinhard Siebenhandl, a bécsi önkormányzat közterület-fenntartó részlegének, az MA48 részlegvezetője. Hozzátette, egy bécsi lakos napi 55 eurós költekezéséből mindössze 0,7 százalékot tesz ki a szemétszállítás díja.

A létesítménnyel az osztrák tartományi kormányzat és a főváros igazodik az európai normákhoz, ugyanis a kontinens egyre több országában, Ausztriában így 2009-től tiltják a kezeletlen szemét tárolókban való lerakását. A kommunális hulladék elégetése hosszú távon a legkorszerűbb, legkörnyezetkímélőbb, egyben gazdaságos megoldás. A városhatáron belül felépített létesítmény olyannyira környezetbarát, hogy a kéményén át távozó füstlevegő károsanyag-tartalma 90 százalékkal alatta marad a megengedett határértéknek. Ezáltal a bécsi levegőtisztaság is javult. A beruházással szemben gyakorlatilag semmilyen lakossági tiltakozás nem volt, köszönhetően az 1999-től több éven át a legszélesebb körben egyeztették, majd 2002-ben megalkotott bécsi hulladékgazdálkodási stratégiai tervnek.

Sok egyéb mellett a komplex hasznosítás is hozzájárul az olcsó távhőszolgáltatáshoz, amely egy 100 négyzetméteres bécsi lakásban melegvíz-használattal együtt évente 600 euróba kerül. (Budapesten egy feleekkora lakásban ennek legalább a duplájába - a szerk.) Nem véletlen a döntéshozók azon elhatározása, hogy a távfűtés arányát a jelenlegi 30-ról mielőbb legalább 50 százalékra növeljék - mondta el lapunk kérdésére válaszolva Ulli Sima, a bécsi önkormányzat környezetvédelmi biztosa. Hozzátette, programjuk igazolta a távfűtés versenyképességét. Az új égetővel ugyan a környezetkímélő hulladékkezelés volt az elsődleges cél, ám a keletkező hő egy olyan melléktermék, amely a városi tulajdonú közműcégeken belül rentábilisan hasznosítható.

A bécsi példa Budapesten is aktuális, nálunk most formálódik egy hasonló, komplex hulladékhasznosítási program kidolgozása. Ám annak ellenére késében vagyunk, hogy a városháza közműügyosztályának irányításával már 1992-1993-ban megszületett a második szemétégető megvalósíthatósági tanulmánya, a japán kormány finanszírozásával pedig részletes hulladékgazdálkodási tanulmány is készült. A 2015-2020 között felépülő második szemétégető a rákospalotaival együtt szintén komoly hőtermelő-kapacitást jelent majd, s letörheti a magas távhőárakat. A két égető kapacitása elegendő lesz az évi 800 ezer tonnányi kommunális hulladék hasznosítására.