A Neuron című szaklap tavaly októberi száma arról az állatkísérletről számolt be, amelynek során genetikai manipulációval sikerült az egér memóriájából meghatározott elemeket kitörölni.

Sohasem gondoltuk, hogy a memória végleg rögzül az agyban - mondja Howard Eichenbaum, a bostoni Laboratory of Cognitive Neurobiology vezetője. Az emlékezet változik, állandóan megújul és átstrukturálódik. Mindennapos tapasztalat, hogy irányított kérdezéssel a szemtanú másképp emlékszik ma, mint tegnap. Eichenbaum az állatkísérlet eredményeit nemcsak érdekesnek, de egyenesen félelmetesnek tartja.

Xiaohua Cao sanghaji kutató és munkacsoportja egérben egy, a memória működésében fontos fehérje új, módosított változatát hozta létre. A fehérje a kimáz enzimek csoportjába tartozik és központi szabályozó szerepe van a tanulás és emlékezés folyamataiban. Tudnivaló, az emlékezés kémiai anyagok kölcsönhatásain, ezáltal az agyi idegsejtkapcsolatok változásain keresztül megy végbe. Az memória gyűjtőfogalom, a megismerést, emlékőrzést és az emlékek felidézését egyformán jelenti. A fehérje módosításával ez utóbbi, azaz az emlék előhívása gátlódik. És ami fontos, a gátlás egyetlen emlékelemre korlátozható.

Eichenbaum szkeptikus, hiszen eddig sohasem sikerült bizonyítani, hogy ilyesmi lehetséges. Hogy emberben kémiai úton (gyógyszerrel) a memória kiválasztott részét törölni lehessen, ma még utópia. Továbbá - tesszük hozzá - számos morális problémát ugyancsak fölvet.

Hogy mire volna jó ez a lehetőség? Példának okáért a traumák utáni stresszállapotok kezelésére, hiszen az élmény törlése segítené a következményes depresszió gyógyítását. A kábítószer-élvezők esetében pedig a drogélmény kiiktatása magát a hozzászokást vagy a drogozás ismétlését akadályozná meg.

Beláthatatlan távlatok.