A Novofer Alapítvány 1989-ben ítélte oda először a magyar származású Nobel-díjas fizikus-feltalálóról, Gábor Dénesről elnevezett díjakat az innovációban elért sikerekért. A díjátadó mára az innováció ünnepévé vált, amit a díjazottak névsora is megerősít.

Az idei elismertek között van matematikus - Friedler Ferenc -, akadémiai intézetvezető - Bársony István -, a megyeri Duna-híd egyik tervezője - Kisbán Sándor -, egyetemi rektor - Tulassay Tivadar -, vagy éppen a General Electric fényforrás-fejlesztési szervezetének globális igazgatója - Vámos Zoltán. Utóbbi irányítja a világcég energiatakarékos, környezetbarát kompakt fénycsöveinek a fejlesztését.

Szintén 2008-as díjazott Apáthy István űrkutató, a KFKI csoportvezetője, akinek a vezetésével készültek speciális mérőeszközök a Vega mellett a Rosetta üstökösszondákra és néhány Mars-szondára is. Ő volt a főkonstruktőre a második generációs Pille dózismérő eszköznek - amely nemcsak a Mir űrállomáson, hanem a nemzetközi űrállomáson is üzemelt.

Apáthy István a hazai űrkutatás múltjáról sokkal szívesebben beszél, mint a jelenéről és a bizonytalan jövőjéről. Szerinte a múlt század nyolcvanas éveinek közepén a Vega űrszondák repülésének idején volt a legtöbb pénz hazánkban űrkutatásra. A KFKI-ban akkor negyven űrkutató volt, ma alig néhányan dolgoznak ezen a területen. A kutatói korfa is kedvezőtlen. A nyugdíjasok mellett néhány fiatalember jelenti a gárdát, de középkorú űrkutató szinte egyáltalán nincs.

Apáthy István szerint egykoron a mérnökök számára kitüntetés volt, ha a KFKI-ban dolgozhattak, ma a frissen végzett szakembereket a versenyképes fizetést adó cégek elcsábítják. Ezen a területen kitörést jelenthet a Bonn Hungary nevű cég, amelyik egy űrkutatásra szakosodott ipari parkot szeretne létrehozni.

Az idei díjátadó egyik különlegessége volt Duschanek Valéria. Az iszkaszentgyörgyi kísérleti fejlesztő laboratórium megalapítója és vezetője fontosnak és követendőnek tartja, hogy pályája során mindig olyan kutatási témákat keresett, amelyeknek a mindennapi életben is volt jelentősége. Egyik legfontosabb munkájának a húsminőség javítására kidolgozott vérbiológiai tesztjét tartja.

A húsz év az összegzésre és az előretekintésre is alkalmat adott. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint hazánk sohasem szenvedett hiányt korszakalkotó gondolkodókban. Abban azonban nem biztos, hogy ezek a gondolkodók a jövőben is "kitermelődnek". A természettudományos műveltség ugyanis mára perifériára szorult - ezen a helyzeten változtatni kell. Meg kell újítani az oktatást, amelynek része a módszertani változtatás és a képzés megreformálása. Ezenfelül az akadémikus szerint a természettudományos tárgyakat oktató tanárokat kiemelten kell díjazni.

Ha nem így lesz, akkor egyre kevesebb minőségi tudással rendelkező szakember végez az egyetemeken. A folyamat végét pedig jobb nem látni.