Az egyik ilyen helyszín egy becsapódásos kráter, a mintegy 3,6 milliárd évvel ezelőtt létrejött Nili Fossae régió. A karbonátok, így például a magnézium-karbonát jelenléte arra utal, hogy a Mars egykor korántsem volt olyan zord, mint ahogy azt eddig hittük.

Víz jelenlétében kialakuló karbonátokat korábban nyomokban már megtaláltak a bolygó talajában. A mostani felfedezés azt mutatja, hogy nemcsak savas, hanem semleges és lúgos-vizes környezetek is lehettek a Marson - az eredményeket a Science tudományos folyóirat tegnapi száma közölte.

Bethany Ehlmann, a Rhode Island-i Brown Egyetem kutatója szerint az élet kialakulásához a szélsőséges körülmények nem alkalmasak. "Nehezen képzelhető el élet nagyon savas környezetben, nehezen képzelhető el élet nagyon sós környezetben. A semleges vagy enyhén lúgos környezetben ugyanakkor könnyebben kialakulhat kezdetleges élet." Richard Zurek, az MRO-program vezető kutatója szerint is a karbonátok léte arra utal, hogy megtalálási helyükön egykoron élet is lehetett.

A NASA kutatói már tervezik az újabb Mars-látogatásokat. A következő szonda, a Mars Science Laboratory számára javasolt kutatási helyek között a Nili Fossae is szerepelt, ám végül nem ezt választották ki. A szonda indulása az eredetileg tervezett 2009 helyett 2011-ben várható. Zurek szerint a karbonátos kráter alapos vizsgálatára egy következő űrmisszió részeként kerülhet sor.