A rendezvény - amelyet az EU jelenlegi, francia elnöksége a 2009-es Innováció európai éve nyitányaként harangozott be - a Cité des Sciences et de l'Industrie kiállítási és kongresszusi központban zajlik, fővédnöke Nicolas Sarkozy francia miniszterelnök. Az előkészítő dokumentumok szerint sok szó esik majd az EU lisszszaboni stratégiájáról, amely kimondta, hogy 2010-re az uniónak a világ legversenyképesebb gazdasági térségévé kell válnia. Hogy hol tart ez a folyamat, az most a válság miatt nem látszik tisztán - korábban mindenesetre inkább a stratégia kudarcáról, a célkitűzések lassú és szerény mértékű teljesüléséről lehetett hallani.

A többé-kevésbé megvalósult elképzelések közé tartozik az Európai Kutatási Térség, amely azonban egyelőre csupán az egymást követő kutatási keretprogramok szintjén működik. Amivel gondok vannak, az a magántőkéből történő kutatásfinanszírozás, az alapkutatás pénzügyi hátterének rendezetlensége és az eredmények gyakorlati hasznosításának ügye.

A párizsi üléstől egyebek mellett azt várják, hogy ezekre a dilemmákra olyan politikai válaszokat adjon, amelyek minden tagállamban elősegítik majd az újítókedv élénkülését. A tanácskozáson a politikusok mellett részt vesznek a kutatóhelyek, az innovatív vállalkozások, a kockázatitőke-társaságok, a szellemi tulajdonnal foglalkozó szakértők, a kisvállalkozások fejlesztésében jártas szakemberek. A meghívóban olvasható egyik figyelemre méltó megállapítás szerint az unió fenntartható gazdasági fejlődésének az újításon és a tudáson kell alapulnia (mindkettő olyan "megújuló erőforrás", amely a környezet fokozott igénybevétele nélkül is újratermelhető). Ehhez azonban a jelenleginél komolyabb pénzügyi és szellemi erőforrásokat kell mozgósítani, növelni kell a kutatók megbecsültségét, és mindenekelőtt egyengetni kell azt a folyamatot, amelyben az innováció eredménye átkerül a gazdaság és a társadalom különböző szektoraiba.

Szóba kerül majd az oktatás kérdése is, ezen a téren ugyanis az EU szinte minden tagállama hasonló (bár eltérő nagyságrendű) problémákkal küzd: csökken a természettudományos oktatás színvonala és a műszaki pályák vonzereje is. Ugyanilyen generális hátráltató tényező, hogy az induló innovatív vállalkozások még a legjobb ötleteikhez sem kapnak tőkét - Európában (szemben például Amerikával) az innováció egyelőre nem "bankképes".