Okos gépek kooperálása
Ehhez kínál kitűnő terepet az internet. Ezt a lehetőséget ismerte föl most már többtucatnyi vállalat, óriások és közepesek egyaránt, amikor ősszel létrehozták az IPSO-t, vagyis az okos fizikai objektumok társulását.
Voltaképpen mitől "okos" egy berendezés? Attól, hogy beleépítve tartalmaz érzékelőket és beavatkozó eszközöket, meg az esetek nem kis részében processzort és memóriát is. Ezek segítségével az okos készülék információval bír saját maga és a környezete állapotáról (hőmérséklet, nyomás, a levegő összetétele, fényerősség, mozgás stb.), és megfelelő utasítások, irányítószoftverek birtokában a leghatékonyabban, a feltételekhez alkalmazkodva jár el. Az érzékelőktől kapott adatokat elemezve, más információkkal összehasonlítva jut el a parancs a beavatkozókra arról, hogy hogyan végeztessék a készülék munkáját. Kézenfekvő a gondolat, miért ne lehetne az ilyen intelligens eszközöket összehangoltan működtetni az amúgy is összeköttetést adó interneten keresztül. Adódik ez a már ma is létező (bár egyelőre inkább csak a gazdagokat szolgáló) automatizált, "intelligens" házak esetében, ennél nagyobb realitással az irodai munkahelyek, gyárak, egészségügyi felügyeletet ellátó eszközök, a fejlett, modern gépkocsik, gépkocsiflották vagy a biztonsági berendezések esetében.
Eddig is léteztek eljárások intelligens eszközök összekapcsolt rendszereire. A gond az, mint általában az új szolgáltatások esetében, hogy minden vállalat a maga rendszerét, a saját kidolgozott protokolljait használta. Ismerős dallam, gondoljunk csak például a Bluetooth és a wifi ütközéseire. Mindenképpen izgalmas lehetőség az elfogadott, közös protokoll szerinti működés, minthogy az összekapcsolás rengeteg előnnyel jár, elősegítheti például az energiatakarékosságot, a megbízhatóság növelését (nagyon fontos!), a korlátozott méretű memóriák bővítését.
A megoldásnak két fő útja lehet. Az egyik, hogy egy valóban domináns vállalat hatalmi túlsúlyával, és/vagy jelentős innovációs előnyével a saját rendszerét fogadtatja el a piaci partnerekkel. Békésebb, bár némileg bonyolultabb út a közös megállapodás, az egységes szabványok együttes kidolgozása. Mert alapigazság: akié a szabvány, azé az elsőség a piacokon, és rendszerint az első tarolja le a rétet.
Az okos készülékek egységes internetes protokolljának létrehozásában a második út mellett döntött egy sereg vállalat - köztük olyan jelentős nagyságok, mint a Sun, az Ericsson, a Cisco, az Electricité de France, a SAP -, azzal, hogy létrehozzák az IPSO társulást. A kidolgozásban független szervezetek is tevékenyen részt vesznek, mint például a villamos- és elektronikus mérnökök nagy tekintélyű nemzetközi egyesülete, az IEEE.
A cél tehát, hogy a különböző feladatokat ellátó, beépített intelligenciával ellátott eszközök, berendezések az interneten keresztül tudjanak kooperálni egymással. Az IPSO sokféle módon segíti ezt elő: esettanulmányokat dolgoz ki, kapcsolódó szabványokat figyel és egybeveti őket, amellett bemutatókat, összejöveteleket, tanácskozásokat szervez. Mindezeket nem is túl drágán kínálja, mert a részt vevő szervezeteknek csak évi 2500 dollárjába kerü. Igaz, a támogatók díja már borsosabb, ennek a duplája, viszont ezért a pénzért szavazhatnak, bizottsági, elnökségi tagokat delegálhatnak.
Most már csak várjuk ki, mire jut az újszülött társulás, az IPSO, és mikor köthetjük majd az internetre a kenyérpirítónkat meg a vízforralónkat.
