Az operációra idén júniusban került sor egy 30 éves kolumbiai származású asszonyon Barcelonában. Claudia Castillo tüdeje márciusban omlott össze súlyos tuberkulózis miatt. A betegség a légcső egy részét szinte teljesen elpusztította. A The Lancet szerint a transzplantáció után négy hónappal "a beteg normális életet él, és nincs jele a kilökődésnek". A szervátültetések komoly kockázata ugyanis a donorszerv kilökődése. Ennek megakadályozása miatt a transzplantáltak gyakran életük végéig gyógyszeres kezelésre szorulnak.

A speciális transzplantációt a Paolo Macchiarini vezette barcelonai sebészcsoport végezte el, de szinte az egész kontinens megmozdult. A Castillo csontjából nyert csontvelőt például a Bristoli Egyetem orvosai kezelték: a csontvelő őssejtjeiből porcsejtet neveltek, amelylyel beborították, illetve az asszony hámsejtjeiből kitenyésztett sejtekkel kibélelték az olasz Páduai Egyetem tudósai által teljesen lecsupaszított hét centméteres donorlégcsődarabot. Az őssejtekből nevelt porc-, illetve a hámszövetet egy speciális bioreaktor segítségével - az eszköz négy nap alatt készítette el az új szervet - helyezték rá a donor légcsövére. A CT-vel végzett elemzések azt mutatják, hogy a műtét kiválóan sikerült, a vérellátás zavartalan.

"Egy beteg asszony voltam néhány hónappal ezelőtt, ma már azonban teljes életet élhetek" - idézte Castillót a BBC.

A bristoli őssejtes szövettenyésztést végző Martin Brichall professzor szerint - aki az új eljárást a szakma mérföldkövének tartja - ha majd eljutnak addig, hogy a hangképzés szerveit is ily módon lehet műteni, az több tízezer páciensnek jelentheti a gyógyulást. Martin Birchall úgy látja, talán húsz éven belül bármilyen szervet elő lehet állítani hasonló technológiával. A légcsőműtét különösen fontos hír a gégedaganatos megbetegedésben szenvedőknek. Európában évente 50-60 ezer új megbetegedést regisztrálnak, az érintettek felénél elvileg segíthet az előbb bemutatott eljárás.