A Nemzeti Hírközlési Hatóság pedig, amely a frekvenciák pályáztatásáról döntött, azt reméli: ennek köszönhetően fokozódhat a verseny, s az új cég eleinte kevéssé kihasznált hálózatán akár virtuális mobilszolgáltatók is megjelenhetnek végre. Eddig ezek a cégek - melyek nem üzemeltetnek saját hálózatot, hanem azt egy, vagy több, már jelen lévő cégtől bérlik - azért nem jelenhettek meg a magyar piacon, mert nem tudtak megállapodni a jelenleg működő három céggel. Ez azért érdekes, mert az említett ingyenes szolgáltató valójában egy ilyen virtuális mobilszolgáltató, azaz MVNO. Csupán abban különbözik a többi más cégtől, hogy más üzleti modellre épül a működése. Amikor Pataki Dániel NHH-elnök bejelentette a testület frekvenciákkal kapcsolatos döntését, arról is szólt, hogy a piacon akár új üzleti modellekkel is megjelenhetnek a cégek. Hogy az ehhez hasonló szolgáltatásokra gondolt-e, azt nem tudni, mindenesetre a példa legalább itt van a szemünk előtt. Szakértők szerint egyébként hazánk jó piac is lehet az ilyen szolgáltatásoknak, ám az a tény igazolhatja a kétkedőket, hogy hazánk nem túl nagy lélekszámú. (Anglia, Németország és Spanyolország az EU három legnagyobb piaca.)

A jövő az ingyenmobilé?

A finn-angol vegyes vállalat, a Blyk, egyébként új üzleti kezdeményezésnek számít Nagy-Britanniában is. A mobilszolgáltatók piacán, 2007 közepén megjelenő cég a fiatalabb korosztályt célozza meg, ingyenes mobiltelefonálási és SMS-ezési lehetőséget kínál az előfizető telefonján fogadott reklámokért cserébe. A havi 43 perc beszélgetési idő és 217 ingyen-SMS feltétele napi legfeljebb hat darab szöveges hirdetés fogadása. Látni kell azonban azt is: ez nem jótékonysági intézmény. A 47 perc fölötti forgalomból is származhat annyi bevétele a társaságnak, amiből finanszírozza az ingyenes perceket, elvégre a fiatalok sokat csacsognak, s könnyen túllépik az ingyenes limitet, miközben a percdíjak ára gyakorlatilag nevetséges a nagykereskedelmi forgalomban. A fogadott reklámok is komoly bevételt generálnak, amire már csak az is bizonyíték, hogy a Vodafone a brit és a hazai piacon is komoly fantáziát lát a mobilreklámban. Magyarországon például ingyenes SMS-küldési lehetőséget kínálnak akkor, ha abban elhelyezhetnek hirdetéseket. A kezdeményezés nem várt sikert hozott, itthon olyan komoly cég is mögé állt, mint például az OTP.

Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a terjeszkedés pont a sikert szolgálja, s nem azon alapul, hogy eddig nem értek el átütő sikereket: 200 ezer ügyféllel komoly üzleti sikert - értsd nyereséget - még nem realizáltak. Ennek ellenére Hollandiában és Belgiumban terjeszkednek, hiszen hirdetéseik kimagasló hatékonyságát elismerik a marketingesek: az online reklámok 0,5 százalék körüli vagy az SMS-hirdetések 4-5 százalékos hatékonyságával szemben a Blyk 29 százalékot mért.