Sokáig nem tudták megfejteni a tudósok, hogy miként sikerül a legmagasabb fáknak a legfelső leveleiket is ugyanúgy ellátni vízzel, mint a legalsókat. Korábban úgy képzelték, hogy a növények gyökereitől a víz a kapillárisokon keresztül jut fel a lombkoronába, mégis, vizsgálataik során kiderült, hogy így csak 10 méteres magasságig pumpálódhat fel a víz. Nemrégiben kiderült, hogy a levelek párologtatása olyan negatív nyomást idéz elő a növényben, amely még a legmagasabb csúcsokba is könnyedén hajtja fel a gyökerektől a vizet. A vízmolekulák ugyanis a hidrogénatomjaikkal kötésben, láncban helyezkednek el, így könnyedén kialakulhat a fában egyfajta negatív nyomás, ha a levelek kipárologtatják a vizet. Ezek után nem is csoda, hogy a New York-i Cornell Egyetemen lázas munka kezdődött, hogy ezt laborkörülmények között is bizonyítsák. Az amerikai tudósok létrehoztak egy szintetikus fát. Munkájuk során a legnagyobb fejtörést az okozta, hogy milyen membránt alkalmazzanak a műfa leveleinél. A lágy kontaktlencsében alkalmazott hidrogél azonban megfelelőnek tűnt, hiszen a membrán pórusai a vizet áteresztették, a levegőt viszont nem. A csupán pár centiméter magas szintetikus fában sikerült 10 atmoszféra nyomást elérni, amely egy száz méter magas fánál is elégnek bizonyul a víz felpumpálásához.

A szintetikus fában nagy lehetőségeket látnak a kutatók, hiszen a természetben a fák még a legszárazabb területeken is naponta több liter vizet képesek felszívni. Talán a szintetikus fák is elvégezhetnék ugyanezt a feladatot. A kutatók abban is bíznak, hogy eredményeiket a szőlőtermesztésben is jól tudják majd hasznosítani.