Kellemes webjáró eszközök

Úgy tűnik, mintha csak két böngésző közül lehetne választani, pedig a választék bővebb. Több kis lehetőség bukkan fel a két nagy, (ábécésorrendben) a Firefox és a Microsoft Internet Explorer (IE) mellett. A legújabb s egyben legszebb reményű Google Chrome mellett szemügyre vesszük a Apple Safarit és az Operát. Miért is kellene ezeket használnunk? Mert nem rosszabbak a többieknél, s ki tudja, talán találunk bennük valami végzetesen vonzó tulajdonságot.

Megrázta a világot, hogy a "nagy" Google saját böngészőt bocsátott ki. Nincs is szakportál, amely ne vetette volna öszsze a Google Chrome-t a Firefox 3-mal - és rendre a Firefox 3 tetszett jobban nekik. Nem utolsósorban azért, mert a Chrome egyelőre elég mostohán bánik a videómegosztó portálokkal, még saját testvérével, a YouTube-bal is. Elismerik persze a Chrome értékeit, lásd alább, de a Chrome kísérleti (béta) állapotú. A Google bevallott gyakorlata szerint legtöbb szolgáltatásuk állandó fejlesztés alatt áll, tehát soha nem lépnek ki a béta állapotból. (Más szoftverfejlesztőknél is ez a helyzet, csak nem vallják be...)

A Chrome jelenleg a leggyorsabb böngésző, főleg az erősen aktív (sok, úgynevezett JavaScript programot tartalmazó) oldalak esetén. Viszont nem változtatható a felszíne, nincs hírolvasója, és ami ezeknél fontosabb, a könyvjelzők kezelése sem mondható kényelmesnek. Kezelőfelülete a szokásosnál egyszerűbb, de szokatlan. Jó, hogy összevonja a címsort a keresőmezővel, de rossz, hogy az IE7-hez hasonlóan (!) nincs menüsora. Mindezek miatt a világ kivár: jelenleg mintegy 0,7 százalék a Google Chrome használati aránya.

Egészen professzionális marketingkörítésben érkezett meg a Firefox 3 a nyár elején: sikerült Guinness-rekordot elérni az egy nap alatti letöltések számával. Észrevehetően gyorsabb elődjénél. Intelligens a címsora: az oldal címének begépelése közben felkínál alatta több hasonlót, amelyek között általában ott van a kívánt cím is: lényegesen gyorsul a művelet, és kevesebb hibát vétünk. A másik, jól észrevehető újdonság
az oldal intelligens nagyítása: nemcsak a szöveg, hanem arányosan minden elem méretét változtatja - ahogyan ennek lennie kellett volna, ha a szolgáltatást "zoom"-nak nevezik. Kevesebb memóriát igényel, mint a 2-es, és a folyamatos használat közben nem nő ez az igény.

Megmaradt a bővíthetőség (a Firefox szolgáltatásait külső fejlesztésű, beépülő - plug-in - programokkal ki lehet egészíteni), de sok, a 2-eshez készült beépülő nem működött a 3-as alatt, ami elég nagy felháborodást okozott.

Az Opera 9.5-nek hasonló a helyzete az Apple Macintosh számítógépéhez: használati aránya a PC-n elenyésző, 1 százalék alatti, (a Mac 10 százalék körül jár...) mégis sokan ismerik, mert a mobiltelefonokon a legelterjedtebb, nem gyári böngésző, továbbá számos, általánossá vált szolgáltatás az Operában jelent meg először, vagy onnan vált ismertté. Ilyen maga a füles böngészés, az egérmozdulatok (például a lenyomott jobb gomb mellett balra húzás felhozza az előző weblapot), és legújabban a "gyorstárcsázás": amikor új fül nyitásakor a böngésző felkínál néhány eltárolt, korábban látogatott weboldalt.

Az Opera 9.5 nagyon gyors, kényelmes, mindent tud, szépek a felszínei, csodálatos a teljes képernyős módja, beépített levelezője is van. Sajnos, általános tapasztalat, hogy lépten-nyomon (naponta átlag háromszor) olyan weboldalakba botlik a használó, amelyek Operában nem, vagy rosszul működnek. Ezekről az alapos vizsgálat gyakran kideríti, hogy az internetes szabványoknak nem felelnek meg, vagy konkrétan súlyosan hibásak - de a két "nagy" böngésző megbocsátóbb, ami, meglehet, pedagógiai hiba, de a használhatóságot növeli. Az Opera történelmi érdemeinek ismeretében nagyon rosszindulatú megkülönböztetés a Google részéről, hogy webes irodai alkalmazásai nem futnak Opera alatt - állítólag az Opera hátrányos programozásbeli felépítése miatt.

Tavaly nyáron hozta ki az Apple a Macintosh-gépek szabványos, nyílt forráskódú böngészőjét, a Safari 3.1-es változatát Windowshoz. Így hát használók százezrei, ha nem milliói számára derült ki, hogy az Apple böngészője elsősorban nagyon szép, a szövegmegjelenítése észrevehetően jobb, könnyebben olvasható, mint a többi böngészőé, másodsorban pedig eléggé gyors is: sokkal fürgébb, mint az IE7, egyenrangú az öszszes többivel. Néhány hibajavítást és biztonsági frissítést kiadtak hozzá a megjelenése óta. A legnagyobb megtiszteltetés akkor érte, amikor kiderült: a Google nem az általa támogatott és javasolt Firefox weboldal-megjelenítő motorját vette alapul a Chrome-hoz, hanem a Safariét.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.