Ebben az évben ötvenmilliárd forint áll rendelkezésre pályázati célokra az NKTH-ban. A keret hatvan százaléka a vállalatok által befizetett innovációs járulékból, negyven százaléka az állami befizetésből jön össze - nyilatkozta lapunknak Csopaki Gyula, a hivatal új elnöke. Az innovációs járulék fizetésére kötelezett cégek jelentős része egyetemeknek ad kutatási megbízásokat. Annak felmérésére elindult egy folyamat, hogy milyen módon hasznosulnak ezek a megbízások.

Az NKTH-ból a legtöbb pénz a technológiai programra megy - ebből támogatnak biotechnológiai, nanotechnológiai, informatikai, anyagtudományi és környezetvédelemmel kapcsolatos kutatásokat. A három évre szóló támogatási programokra egyenként legalább 200 millió és legfeljebb egymilliárd forint nyerhető el - a három év alatt százötven nagy projektre akarnak pénzt adni. A pályázatok elbírálásánál célszerű, hogy a bírálóbizottságokban minél több külföldi szakértő vegyen részt, mert így sokkal objektívebb döntések születhetnek.

Csopaki Gyula is tervez változásokat a hivatal működésében, a pályázati rendszerben, de nem megy fejjel a falnak, nem akar hirtelen változásokat. Meggyőződése, hogy minden drasztikus változás több kárt okoz, mint amennyi hasznot hoz. Az eddigi értékeket megőrzik, de további finomításokra szükség van. A pályázatok esetében például a témakörök számát szeretné csökkenteni, de hogy melyek maradnak meg, azt szakmai műhelyek dolgozzák ki. A "túlélőkről" még nem tud nyilatkozni, mert a koncepció csupán ez év végére készül el.

Sokak érzékenységét sértheti majd, hogy tervei között szerepel a tizenkilenc egyetemi kutatóközpont működésének felülvizsgálata a támogatási időszak befejezését követően. Az NKTH elnöke szerint csak azok részesülhetnek a jövőben támogatásban, amelyek kiemelkedő eredményeket értek el.

Csopaki Gyula