Szeptember elsejétől ugyanis érvénybe lépett egy jogszabály, amelyik több ponton megváltoztatja az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló, ún. e-ker törvényt, ami pl. az elektronikus levelezést is szabályozza. Sok szakember szerint ez a törvény betarthatatlan, és senkinek sem jó.

Az egyik legfaramucibb változás, hogy a törvény immár nem védi meg a vállalkozásokat a kéretlen levelektől, hisz a cégek címeire szabadabban küldhetők reklámok. Sylvester Nóra, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) informatikai szabályozási igazgatóság vezetője szerint a törvény az uniós elveknek megfelelően szétválasztja a magukat megvédeni képes vállalkozásokat és a zömmel tájékozatlan internetezőket. (Érdekes ez a felvetés egy olyan országban, ahol a regisztrált vállalkozások több mint 50 százaléka családi vállalkozás. [forrás: Seed Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány]).

Dr. Kulcsár Zoltán jogász, adatvédelmi szakértő szerint az NHH tévesen értelmezi a törvényt, ha a céges
e-mailekre engedi a spamelést, természetes személyek címére pedig nem. Hisz végső soron mindig egy természetes személy lesz, akihez a reklám eljut. Vagyis az info@cég név.hu vagy pl. a marketing@cég név.hu cím valóban nem személyes adat akkor, ha a postafiókot nem egy személy kezeli. A vezetéknév. keresztnév@cégnév.hu típusú cím pedig minden esetben személyes adat, így aki e címekre küld jogellenesen hirdetést, nemcsak a reklámtörvény és az ún. e-ker törvény rendelkezéseit szegi meg, hanem az adatvédelmi törvényét is, így tehát a szankciós lehetőségek is bővebbek - véli a jogász.

Ilyen személyes adatoktól hemzsegnek legtöbbször azok a lánclevelek - hoaxok -, amelyeket általában (unatkozó) vállalati munkatársak küldözgetnek egymásnak, merthogy ezekben véradásra, eltűnt kutyák-macskák megkeresésére, gyerekek vagy a világ megmentésére - és a levél haladéktalan továbbküldésére - hívják fel egymás figyelmét. Mint ahogy a vasúti szállítással foglalkozó, nem éppen kicsi állami cég teljes vezérkarának e-mail címét is tartalmazó körlevélben, ami e sorok írójának - spamszűrőkkel védett - postafiókjába is belepottyant egy baljós napon.

Az e-kereskedelemről szóló törvény szeptemberi változásai között további furcsaságként szerepel az a kitétel, hogy az online működő cégek ezentúl kötelesek hírlevelükre e-mail címével feliratkozó ügyfeleiktől lakcímüket is elkérni, ha adataikat egyébként kezelik. Ha nem teszik: törölniük kell(ene) évek alatt legálisan (!) felépített adatbázisukat.

Dr. Kulcsár Zol-
tán (Privacy Policy Online Services www.ppos.hu): - Nagyon bízom benne, hogy ez az ésszerűtlen szabályozás nem tart sokáig. A törvény ezen része véleményünk szerint alkotmányellenes. Az ügyben beadványt intéztünk az adatvédelmi biztoshoz, aki reményünk szerint nyomást gyakorol a jogalkotóra a törvény megváltoztatása céljából. Tudomásom szerint több nagy tartalomszolgáltató is a szakma összefogását sürgeti, hogy e szabályt mihamarabb eltöröljék. Az online világban egy évek múltán meghozott határozattal nem jutunk előbbre. Tekintettel arra, hogy az e-ker tv.-t a korábbi években évi 1-2 alkalommal módosították, bízunk benne, hogy az NHH vagy az adatvédelmi biztos javaslatára visszavonják ezt a rendelkezést, a türelmi idő lejárta, tehát 2009. május 31-e előtt.

De hogyan és milyen számban bünteti a kéretlen levelek küldőit az NHH? 2007-ben 989 esetben kellett döntést hozniuk - olvasható egy tanulmányban. A külföldi spamekkel szemben - hatáskör híján - a hivatal nem tud fellépni, de a honlapján tájékoztatás olvasható az ingyenes spamszűrőkről, azokat összehasonlítják, és alkalmazásukról gyakorlati tanácsokat is adnak. A Hivatal 2007-ben 1680000 forint bírságot szabott ki, ami adóként is behajtható. (A spammelők bejelentésének módjáról lásd keretes írásunkat.)

Sándor Zsolt, az informatikai biztonsággal foglalkozó Panda Security igazgatójának meggyőződése, hogy a szervezett bűnözői oldal is aktívan részt vesz ebben az üzletágban is.

Úgy kell elképzelni, hogy "fehérgalléros maffiózók" jól megírt
e-mailekkel behálózzák a felhasználókat, akik "ész nélkül" kattintanak a nyereményért, a képet megnézni, vagy meghatódni egy giccses bemutatón. Az ilyen módon a levelekbe rejtett pl. ún. Botnet vírusokkal megfertőzött, ún. zombi gépeket hálózatba kötve használják arra, hogy azok további spameket küldjenek. A hálózat üzemeltetése a szervezett bűnözői körök feladata. Ezekkel felmérik a felhasználók érdeklődési körét (profilt alkotnak), és később azok ellen összehangolt támadást indíthatnak, kihasználva az egyes felhasználó profiljából adódó gyenge pontjait. Pl. Forma-1-rajongók számára a témába vágó becsapós levelet küldenek, ebben megbízik, hisz érdekli, és akár a pénzét vagy a banki adatait is kicsalhatják ezzel a módszerrel.

És a dolog működik: mi más mozgatná az egyre több, immár milliónyi spamet, mint a gazdasági érdek? A spamek tehát nem ártatlanok, kőkeményen a pénzünket akarják, ezért veszélyesek.

Dr. Gazdag Tibor alezredest, a Nemzeti Nyomozó Iroda high-tech osztálynak vezetője megerősítette, hogy profi, üzleti alapon működő bűnözői csoportok lehetnek a spammerek mögött, hisz a tömeges, több ezres levélküldéshez már nem használhatók a szolgáltatók: költséges, külön szervert kell üzemeltetniük. A címlisták adásvétele, illetve a spameléshez használható programok elérhetősége sajnos nem elég a spam-ügyben elkezdhető nyomozáshoz: ezek beszerzése, illetve birtoklása még nem bűncselekmény. A kéretlen leveleket kapók tehetnének feljelentést, hogy adataikkal visszaélnek, itt viszont jelentős érdeksérelmet kellene bizonyítani, ami nem életszerű. Az informatikailag is képzett jogalkalmazó rendőrtiszt is megerősítette tehát: az e-kereskedelemről szóló törvény jelen formájában nem alkalmas az elektronikus levelekkel kapcsolatos visszaélések, bűncselekmények viszszaszorítására.

Egyes szakértők szerint egyébként a spam az információs társadalom velejárója, nem szüntethető meg sem törvényekkel, sem programokkal, de egy technológiaváltással igen. Az
e-mail 2.0. lehet tehát a megoldás, de ezt még nem találták fel.

Mi a spam?

Kéretlen elektronikus levél. Magyarországon e-hirdetés kizárólag a címzett egyértelmű, előzetes hozzájárulásával küldhető. Ilyen hozzájárulás nem kérhető e-mailben.

Mit tehetünk a spam ellen?

Bejelentést: formanyomtatványon: A Nemzeti Hírközlési Hatóság címe:
1015 Budapest, Ostrom utca 23-25. E-mail: spam-bejelentes@nhh.hu.

Hogyan lehet hatékonyabban védekezni?

1. Korszerű levelezőkbe épített spamszűrő programokat használjunk.
Az NHH összehasonlítható tesztje:

http://www.nhh.hu/dokumentum.php?cid=11899&mid=1367

Egyéb ingyenes verziók: Pl. www.pandasecurity.hu, www.symantec.com,

2. Tájékozódjunk a spamek valóságtartalmáról:
- (www.urbanlegends.hu - városi legendákról
szóló becsapós levelek, lánclevelek valódi háttere).

A szabályozás ma még ésszerűtlen