Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA űrteleszkópja által készített felvételek a Vitorla (Vela) csillagképben, ezer fényévnyire lévő Vela-pulzárt, egy gyorsan forgó neutroncsillagot (nagy mennyiségű szabad neutront tartalmazó maradványcsillagot) örökítettek meg - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.

A szupertömör maradványcsillag átmérője mindössze 19 kilométer, másodpercenként 11 fordulatot tesz, és eközben jeteket (kifúvásokat) bocsát ki - a részecskefolyam a fény sebességének 70 százalékával távolodik a pulzártól. A jetek igen hosszúak, 0,7 fényévnyire húzódnak el.

"A Vela-pulzár úgy viselkedik, mint egy kerti öntözőgép, azzal a különbséggel, hogy víz helyett részecskéket »köpköd«, amelyek rendkívüli sebességgel távolodnak" - hangsúlyozta Martin Durant, a Torontói Egyetem kutatója.

A pulzár által kibocsátott jetek nagymértékben hasonlítanak a galaxisok központjában "terpeszkedő" szupermasszív fekete lyukak által kibocsátott kifúvásokhoz. Ám mivel a Vela kifúvásai kisebbek, mint a fekete lyukaké, gyorsabban változnak, ráadásul közelebb is vannak a Földhöz, könnyebb tanulmányozni őket.

A Chandra felvételei arról is tanúskodnak, hogy a pulzár forgás közben lassan "imbolyog". A kutatók emiatt nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy a neutroncsillag alakja némiképp eltorzult, elveszítette tökéletesen szferikus alakját, és ez okozza az "imbolygást". "A tökéletes gömbtől való eltérés igen parányi lehet, de mivel a neutroncsillagok rendkívül tömörek, a legkisebb torzulásnak is komoly következményei lehetnek" - magyarázta Oleg Kargalcev, a George Washington Egyetem kutatója.

Amennyiben a torzulás ténye beigazolódik, a Vela-pulzár lesz az első ismert neutroncsillag, amely elveszítette tökéletes gömbalakját. A másik feltevés szerint a pulzár mágneses tere, nem pedig az alakja okozza a szupergyors jetek fura formáját. A megfigyeléseket ismertető tanulmány a The Astrophysical Journal című folyóiratban jelent meg.