Konzolra csábít a mobiltelefon
Mondhatni átvágta a főnökeit Ken Kutaragi fejlesztőmérnök, akik nem hittek a konzolokban. Kutaragi hitt, az ő trükközésének, kitartásának köszönhető, hogy 1994 közepére megszületett a Sonynál a PlayStation. Az előbb Japánban, majd a következő év szeptemberében és októberében Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában debütáló konzol megmozgatta a játékőrülteket, az eladások messze túlszárnyalták a legmerészebb várakozásokat.
Összesen 350 millió darabot adtak el belőle |
A felhasználók imádták a rendkívül részletgazdag háromdimenziós grafikát, amire hamarosan tartalmában és megjelenésében is igényes játékok sora jelent meg. Idővel a kontroller két karral, illetve rezgő funkcióval bővült – ez a megoldás alapjaiban változtatta meg az irányítópadok tervezését, a későbbi eszközök ezt a megoldást koppintották.
A Sony megérezte, hogy végül valami olyat alkotott, ami óriási üzletet jelent. Kutaragi irányításával 2000-ben debütált a PlayStation 2, amiből 53 millióval több fogyott, mint az első verzióból. A PS2-t amellett, hogy az előd játékaival kompatibilis konzol volt, a kiváló képminőségű DVD-filmek lejátszására is alkalmassá tették, tehát a vevő egy multifunkciós családi szórakoztató készüléket kapott.
A kereslet olyan méreteket öltött, hogy a cég rendszeresen elnézést kért, mert nem tudott annyi konzolt gyártani, hogy kielégíthesse az igényeket. A PS2 az abszolút legjobban fogyó konzol címének büszke viselője lett,mint ahogy a konzolra eladott játékszoftverek 1,24 milliárdos példányszámát sem tudták még csak megközelíteni sem. A PlayStation 3 rajtja távolról sem sikerült olyan gördülékenyen, mint ahogy azt a Sonynál elvárták volna, és a nehézkes indulás jelentős versenyhátrányt okozott.
A PS3 játékok ugyanis az akkor még újdonságnak számító Blu-ray-lemezeken futottak, és egész egyszerűen nem tudták olyan ütemben gyártani az ezekhez szükséges olvasófejeket, hogy tarthassák a tervezett megjelenést. A gép Észak-Amerikában és Japánban egy évvel, Európában pedig 15 hónappal az Xbox 360 után jelent csak meg. A késés miatt sokan átpártoltak a konkurenciához, vagy úgy döntöttek, nem várnak hosszú hónapokat – és nem fizetnek sokkal többet – csak azért, hogy első konzoljuk a Sony márkajelzését viselje.
A japánok tanultak az esetből, a PS4 nem okozott ilyen kalamajkát. Sándor Csaba, a Sony PlayStation üzletágának vezetője szerint a PS4 messze a legjobban induló termékük, hiszen az első 12 hónapban négyszer annyit adtak el, mint a korábbi legsikeresebb hardverből ugyanennyi idő alatt. A szakember szerint a mobil eszközök terjedése összességében jót tesz a videojáték-piacnak, mivel aki ma egy ingyenes játékot játszik okostelefonon, az holnap lehet, hogy többre vágyik, és kipróbálja, milyen konzolon játszani.
„Úgy gondolom, részben ennek is köszönhető, hogy ma már lényegesen többen játszanak videojátékot, mint 5-10 évvel ezelőtt”. Hogy a jövő mit hoz a széria számára, nem tudni. A jelek mindenesetre kedvezőek. Azt ellenben tudjuk, hogy a nagyon közeli jövő mit tartogat. Egy jubileumi szériát. A születésnapi sorozatból mindössze 12 300 számozott példányt gyártanak, Európában 500 euróért lehet megszerezni ezt a különlegességet.