Kis Láb a legteljesebb, valaha előkerült emberféle csontváz. Mióta 1990-ben megtalálták első darabjait egy dél-afrikai barlangban, és viszonylag kis lábcsontjai miatt elnevezték Kis Lábnak; dúl a vita, hány éves lehet: két- vagy több mint hárommillió? A lelőhely legújabb geológiai vizsgálata most eldönteni látszik a kérdést, Kis Láb legalább hárommillió éves, és elég idős ahhoz, hogy közvetlen ősünk legyen. Vagy mégsem?

A megkövesedett koponya (Witwatersrand Egyetem)

Kis Láb első darabjait Ron Clarke, a dél-afrikai Witwatersrand Egyetem paleoantropológusa találta meg a Johannesburgtól 40 kilométerre északnyugatra lévő Sterkfontein-barlangban. 1997-ben azután felfedezték azt a 20 méter mélyen lévő aknát is, amelybe hárommillió éve az Australopithecus egy földfelszínen lévő lyukból beesett. Az idők során csontjai beágyazódtak a kőzetbe. Gyakorlatilag a teljes csontváz megőrződött, még a legkisebb ujjcsontok is (az eddig ismert legteljesebb csontváz a Lucynek elnevezett Australopithecusé, de az is csak 40 százalékban őrződött meg) – írja a Science.

Habár több módszerrel és több kutatócsoport igyekezett Kis Láb korát meghatározni, nem jutottak közös álláspontra. Clarke maga Kis Láb korát mintegy 3,3 millió évesre becsülte, vagyis a Kelet-Afrikában talált Lucyvel (Australopithecus afarensis) nagyjában egyidősre, noha Kis Láb antropológiai jellegzetességei közül néhány közelebb állt a később kifejlődött homofajhoz, mint mondjuk Lucyhez. Koponyája ugyan antropológiailag primitívebb Lucyénél, kezei azonban modernebbek, lábcsontjai pedig a majomfélék és az emberfélék jellegzetességeit egyaránt mutatták. Csakhogy három különböző csoport is arra a véleményre jutott, hogy Kis Láb 2,2–2,6 millió éves, de valószínűbb, hogy még valamivel fiatalabb is. Ha azonban fiatalabb vagy nagyjában annyi idős, mint a legkorábbi homo, a 2,5 millió éve kifejlődött Homo habilis, nem lehet annak közvetlen őse, így a homofajé sem.

A datálási eltérések oka abban állt, hogy nem tudtak dűlőre jutni a kérdésben, milyen gyorsan formálódott a kőzet a csontok körül: Clarke úgy vélte, hogy a tragikus baleset után viszonylag lassan, míg mások amellett érveltek, hogy gyors ütemben formálódott a kőzet. Clarke végül Laurent Bruxelles-t, a Toulouse Egyetem geomorfológusát hívta segítségül, hogy pontosan megállapítsák, a barlang sziklái sztalaktitjaival (függőcseppköveivel) és sztalagmitjaival (állócseppköveivel) együtt mennyi idő alatt formálódtak. Az eredményeket nemrég jelentették be párhuzamosan: Clarke Johannesburgban, Bruxelles pedig Párizsban. (A kutatási eredményeket a Journal of Human Evolution című szaklapban közlik.)

Bruxelles úgy véli, hogy a baleset után lassan megindult a csontok kövesedése, majd egymillió évvel a tragédia után a barlangi vízátfolyásokból megkezdődött a cseppkőképződés, vagyis a kutatóknak igazuk van abban, hogy a cseppkövek kora 2,2 millió év, mégis a csontok sokkal régebbiek. Más kutatók azonban kételkednek az új eredményben, sőt, Andy Herries, a Melbourne-i La Trobe Egyetem kutatója egyenesen úgy fogalmazott: az új eredmények „légből kapottak”.

Marad tehát a kérdés: kicsoda Kis Láb?