A Kennewick Mannek elnevezett csontváz még 1996-ban került elő a Washington állambeli Kennewickben, a Columbia folyó partján. Egy hidroplánverseny előkészítése közben két fiatalember a partoldalban egy emberi koponyát vett észre. A bejelentéssel a verseny végéig vártak, akkor hívták csak a rendőrséget.

Fotó: Brittney Tatchell, Smithsonian Institutio

Ezt követően a 9000 éves csontmaradvány éveken át viták, veszekedések, pereskedések kereszttüzében állt. A csontok megtalálásakor az antropológusok úgy nyilatkoztak, hogy az arckoponyán a kaukázusi rassz jellegzetes antropológiai jegyei láthatók, ezért lehetséges, hogy a férfi, vagy közvetlen őse, egyenesen Ázsiából érkezett. Az egyik amerikai indián törzs ellenben saját ősét ismerte fel Kennewick Manben és magának követelte a maradványokat.

Mivel a törzs hite úgy kívánja, hogy a halottakat eltemessék, megtiltották, hogy az ősükként tisztelt férfit a kutatók „vizsgálgassák" és sürgősen el akarták temetni. A tudósok azonban mindenképpen vizsgálatoknak akarták alávetni a tetemet, hiszen Észak-Amerikában azon kevés lelet közé tartozott, amely ilyen régi és teljesen ép csontváz. Megindult hát a küzdelem a maradványokért.

Az antropológiai és genetikai vizsgálatok már tíz éve azt valószínűsítették, hogy a férfi – vagy közeli ősei – Japánból, Polinéziából, esetleg Délkelet-Ázsiából érkeztek a földrészre, majd végül kizárták, hogy a halott a bennszülött amerikaiak közvetlen őse lenne. Ám végül egy bíróság döntött: Kennewick Mant nem kell átadni a bennszülött amerikai törzsnek, mivel a férfi nem tekinthető az asatruk ősének. Amit róla eddig megtudtak, azt az ismeretet sűrítettek bele egy idén ősszel megjelenő 688 oldalas kötetbe a tudósok.

A titokzatos Kennewick Man fókavadász lehetett, aki igen hosszú utat tett meg élete során. Öt törött bordája nem gyógyult meg teljesen, a koponyáján látható két horpadás küzdelmes életről vall. A váll környéki csontok deformálódása pedig arra utal, hogy az élethosszon át tartó lándzsadobálás nem tett jót neki.

Fotó: Chip Clark, Smithsonian Institution

A férfi 180 centiméter magas, izmos, robusztus testalkatú volt, s 40-50 éves kora körül hunyt el. Fogai viszonylag jó állapotban voltak. Túlélt egy, a csípőjét ért súlyos, dárdahegy okozta sebesülést, ám valószínűleg élete végéig bicegett.

Egyértelmű, hogy Kennewick Man nem a halálának helyén született, életének jelentős részében a Csendes-óceán északi, északnyugati részén élt, ahol tengeri emlősökkel táplálkozott – olvasható a kötet utolsó fejezetében.