Katasztrófa készül az óceánokban
Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmány szerint az állatoknak "korlátozott lehetőségeik" vannak a melegedő vízzel, illetve az óceáni savasodással való megbirkózásra, és nagyon kevés fajnak sikerül megúsznia az egyre nagyobb volumenű szén-dioxid-feloldódás negatív hatásait.
A fosszilis tüzelőanyagok elégetésével a légkörbe kerülő szén-dioxid nagyjából harmadát az óceánok nyelik el, amelyek vize hozzávetőlegesen 1 Celsius-fokkal melegedett és 30 százalékkal lett savasabb az iparosodás kezdete óta - emlékeztetett a The Guardian című brit lap online kiadása.
A dél-ausztráliai Adelaide Egyetem kutatói szerint az óceánok melegedése nyomán növekedni fog a planktonok száma, ám ez nem lesz pozitív hatással a tápláléklánc felsőbb szakaszaira.
"Több táplálék van a kisebb növényevők, úgy mint halak, tengeri csigák, garnélarákok számára, ám mivel a melegedés felgyorsítja az anyagcserét az állatok növekedési sebessége csökken" - mondta Ivan Nagelkerken, az egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy emiatt kevesebb zsákmány lesz a húsevők számára.
Mint hozzátette: "összességében csökken a tengeri fajok diverzitása, függetlenül attól, hogy milyen ökoszisztémát vizsgálunk. Ezek széles körben észlelhető következmények, amelyek súlyosbodnak, ha a melegedéshez hozzávesszük a savasodást is." A szakember aláhúzta, hogy az oxigénben szegény óceánterületek gyarapodása, a túlhalászat és az óceánok közvetlen szennyezése mind hátráltatják a tengeri fajokat az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban.
Tavaly óta masszív víz alatti hőhullám sújtja a korallokat. Az év végére a világ korallzátonyainak 38 százaléka fogja érezni ennek hatását és nagyjából 5 százaléka el is pusztul.
A korallzátonyok az óceánfenék mindössze 0,1 százalékát teszik ki, ám a tengeri fajok 25 százalékának biztosítanak táplálékot. Sokan attól tartanak, hogy az olyan ökoszisztémák, mint az ausztrál Nagy-korallzátony, amely korallborításának mintegy felét elveszítette az elmúlt 30 évben, 2050-ig további hatalmas pusztulást szenvedhet el, ha nem sikerül megfékezni az üvegházhatású gázok kibocsátását és a környezetszennyezést.
Az óceáni táplálékláncok összeomlása több százmillió embert fog közvetlenül érinteni, akiknek megélhetése, létfenntartása a tengeri eredetű élelmiszerektől függ. A korallzátonyok pusztulása továbbá súlyosbíthatja a part menti eróziót.