Egyidőben Máire Geoghegan-Quinn kutatásügyi biztos brüsszeli bejelentésével egyidőben Budapesten az Európai Bizottság magyarországi képviseletén Siegler András, az EB Kutatási és Innovációs Főigazgatóságának igazgatója tájékoztatta a hazai sajtót arról a hétmilliárd eurós ösztönző csomagról, amellyel az Unió minden eddiginél nagyobb, várhatóan már rövid távon is 174 ezer munkahely létrejöttét katalizáló támogatásban részesíti az innovációt.

A hetedik keretprogram, mely a 2007-2014 közötti időszakra előirányzott 53 milliárd eurós összeggel a világ legnagyobb kutatási programja, a Bizottság javaslata szerint 2014-től új dimenziót kap, a Horizon 2020 nevet viselő új program – ha a tagországok és az Európai Parlament is elfogadja – minden korábbinál nagyobb összeget, kereken 80 milliárd eurót szán kutatás-fejlesztésre és innovációra, ami az időszak végére eléri az uniós költségvetés 8,5 százalékát. Mindezt azzal a céllal, hogy Európa versenybe szállhasson az Egyesült Államokkal, Kínával és olyan dinamikusan fejlődő országokkal, mint India, vagy Brazília.

Siegler András kiemelte, egymilliárd eurót közvetlenül a közepes- és kisvállalkozásoknak kiírt – a többi pályázattal együtt július 20.-án megjelenő – pályázatok számára különítenek el, továbbá új díjat alapítanak az innovációval foglalkozó női szakemberek számára.  

Alapkutatásokra 1,6 milliárd euró szolgál, ezt az összeget az Európai Kutatási Tanács osztja el, míg tízezer kutató remélhet támogatást a Marie Curie programra jutó több mint 900 millió euró révén. Az egészségügyi kutatásokra – előtérbe hozva az egészségben töltött aktív időskort – több mint 650 millió, az infokommunikációs területre 1,3 milliárd euró jut.

A hazai helyzetről többek között a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke Mészáros György számolt be. Áprilisi adatok szerint a magyar kutatók, több mint 800 uniós pénzt kapott projektjük révén 160 millió eurót tudtak megszerezni közösségi támogatásokból. Ezzel hazánk részesedése megfelel gazdasági fejlettségünknek, általában a 15-16. helyet foglaljuk el a 27 tagország sorában, a 2004-től belépett 12-ek között viszont zömmel a másodikak vagyunk, sőt van olyan statisztikai adat, melyben megelőzzük a jóval nagyobb Lengyelországot is.