Ő fejlesztette ki az első olyan protéziseket, amelyekkel tökéletesen sikerült reprodukálni az emberi helyváltoztatást. A művégtagok igazodnak a testalkathoz, és nagy fizikai aktivitást is engednek, így például a sportolást is, vagyis segítségükkel leküzdhető a testi fogyatékosság.

A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) 52 éves kutatóját jelenleg a világ első számú szakemberének tartják a bionika és a biomechanika terén. Az általa kifejlesztett eszközöket saját maga is használja, ugyanis 17 éves korában egy hegymászó túrán lábai lefagytak a hirtelen támadt hóviharban, és térdtől lefelé amputálni kellett őket. Épp azért kezdett bionikával foglalkozni, mert a baleset után szembesült azzal, hogy a protézisek és a művégtagok mennyire kezdetlegesek.

Ő alkalmazott például először számítógép irányította művégtagokat, kutatásaiban foglalkozik az agy által vezérelt protézisek fejlesztésével is, amelyben kombinálja a mesterséges intelligenciát, a neurofiziológiát és a robotikát. Herr találta fel a bionikus bokát, amelynek segítségével speciálisan hegymászásra fejlesztett műlábat is készített, és visszatérhetett kedvenc sportjához. „Jobban ment velük a hegymászás, mint a valódi lábaimmal. Ha egy tündér teljesítené egy kívánságom, visszakérném a lábaim? Egyáltalán nem!” – mondta korábban a The Daily Telegraph című brit lapnak.

A tudóst 16 ország 34 jelöltje közül választotta ki a zsűri. Az elismerést, amely egy Joan Miró világhírű képzőművész által tervezett szobor és 50 ezer euró (15 millió forint), ősszel veheti át Oviedóban egy ünnepi gálán VI. Fülöp spanyol királytól.

Az Asztúria Hercegnője-díjat 35 évvel ezelőtt alapították, eredetileg Asztúria Hercege-díj néven, amelyet tavaly módosítottak, miután a korábbi trónörökös, Asztúria hercege VI. Fülöp néven király lett, így elsőszülött lányára, Leonorra szállt az Asztúria hercegnője cím.