Olyan, eddig megbújt mély vájatokat találtak Grönland felszínén a tenger felé mozgó gleccserek jégtakarója alatt, melyek a sziget belseje felé húzódnak.

A tengerszint alatt megbúvó több tucat „völgy” akár 100 kilométerre is bemerészkedhet a sziget mélyébe. Mikor a trópusok felől érkező meleg víz nekiütközik a jégtakaró peremének – ahol a völgyek kezdődnek −, az jóval nagyobb pusztítást eredményez, mint eddig hitték. Az érzékeny jégtakaró ennek következtében gyorsabban olvad, ami nagyobb tengerszint-emelkedést okozhat a korábban gondoltnál, derül ki a tanulmányból, amely vasárnap jelent meg a Nature Geoscience-ben.

Bár a NASA 2009-óta folyó kutatása (Operation IceBridge), melynek célja a sarki jégsapkák változásainak megfigyelése, megháromszorozta Grönland topográfiai adatait, még így is sok a felfedezésre váró, fekete folt a térképen.

A rejtett területek feltérképezésére a kutatók egy új algoritmust használtak, mely a korábbi mérésekből származó jégvastagságra, a jégfolyók mozgásának irányára és sebességére vonatkozó adatokat egyesíti, valamint becslést ad a leeső hó és a felületi jégolvadék mennyiségére. Az eredményekből kiderült, hogy a vékonynak hitt jégtakaró alatt a szárazföld belseje felé hosszan elnyúló csatornák helyezkednek el, melyeket a jég  vájt ki a sziklából.

A korábbi modellek alapján úgy gondolták, a jég olvadása az elkövetkezendő pár évben mérséklődni fog.

Az eddigi elképzelések szerint a jégpajzs egy viszonylag sík kőzeten helyezkedik el, melyen a jég az olvadás következtében folyamatosan egyre beljebb húzódik.

Az óceán okozta erózió egészen addig tart, míg a jégtakaró el nem éri azt a pontot, ahol a domborzati viszonyoknak köszönhetően már nem érintkezhet többé a vízzel, hanem „fölé emelkedik” annak. Az új eredmények tükrében azonban ez az állítás helytelennek bizonyul, hiszen rengeteg jég – a közel sem síknak tekinthető, mélyen barázdált felszín miatt – továbbra is érintkezni fog a trópusokról érkező víztömeggel, mely folyamatosan olvasztja a sziklavájatokban lévő jeget.

Az, hogy az olvadás ezen a ponton megállítható-e vagy sem, lehetetlen megmondani. − tette hozzá Matthieu Morlighem, a tanulmány vezető szerzője.