A munkában a Foldit nevű program segített, amelyben a játékosok fehérjéket szerelhetnek össze. Mivel minden fehérje ugyanazokból az aminosavakból épül fel, ezt a tevékenységet akár a számítógép is végezhetné - csakhogy a fehérje működését nem kizárólag az aminosavsorrend határozza meg, számít a térbeli elhelyezkedés is. Márpedig a térbeli gondolkodásban az emberi agy egyelőre sokkal jobb a komputernél.

A Washingtoni Egyetem kutatói által 2008-ban megalkotott játék a fehérje térbeli szerkezetét is megmutatja, azaz forgatható, három dimenziós láncokat rajzol. Ezeken már azonosítani lehet azokat a pontokat, ahol a potenciális gyógyszer-hatóanyagok szét tudják vágni az adott fehérjét.

Az M-PMV nevű retrovírus-fehérje szerkezetének feltárásához mindösze 10 napra volt szükségük a játékosoknak, ami a kutatókat is megdöbbentette. Maga a vírus egyébként egy AIDS-szerű betegséget okoz majmoknál, és a tudósok azért szeretnék behatóbban megismerni, mert az AIDS gyógyításában használható metódusokat akarnak kikísérletezni rajta.

A mostani felfedezés tudományos és módszertani szempontból egyaránt áttörésnek számít. A számítógépek és a felhasználók megosztott intelligenciáját eddig többek között a Földön kívüli intelligencia kutatásában, illetve ismeretlen írások megfejtésében használták, de ez az első eset, hogy egy konkrét élettudományi talányt oldanak meg hasonló módszerrel. Az újítás lényegét az adja, hogy a tudományos megismerés algoritmizálásával és egy játékba történő beültetésével olyanokat is be lehet vonni - méghozzá tömegesen - az érdemi kutatásba, akik egyébként nem szakértői az adott témának.