A felszíni repedések megjelenése után néhány órával vöröslő lávafüggöny jelent meg. A vulkáni működés egyelőre csekély mértékű, de ahogy azt korábban Harangi Szabolcs, az ELTE vulkanológus professzora megjósolta, ez a folyamat akár hosszú ideig, hónapokig, esetleg évekig is eltarthat. A vulkáni működés több élő webkamerán követhető. (Azaz követhető lenne, ha a szerverek működnének. A kitörésről egy izlandi honlapon lehet felvételeket nézni.)

A Bardarbunga melletti legközelebbi lakott területről, Myji Dalurból már evakuálták az embereket. Más forgatókönyv Sigtryggur Johannsson / Reuters

A kitörés kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy nem a jég alatt fekvő Bardarbunga vulkán tört ki – másfél hete kezdett mocorogni ez a vulkán, azóta több mint 11 ezer földmozgást tapasztaltak a környéken -, hanem az északra húzódó hasadékrendszeren belül zajlik a vulkáni működés. Tág értelemben inkább az Askja vulkáni rendszer déli hasadékzónája ez. Legutóbb 1797-ben zajlott hasonló típusú vulkáni működés errefelé. A Bardarbunga vulkán kitörése egészen más forgatókönyv szerint esne meg: amennyiben a felszínre kerülő magma sikeresen felolvasztja a felette lévő 400-600 méter vastag jégtakarót, akkor heves robbanásos kitörés történne.

Az eseménysor egyelőre más irányba tart (nem veszélyeztet kitörés), és a valószínűbbnek tartott hasadékvulkáni kitörés következett be. A későbbiekben természetesen még változhat a helyzet, a földrengések tovább zajlanak a Bardarbunga alatt és az Askja környezetében is, azaz akár bármelyik nagyobb vulkán is felébredhet.

A tűzhányó.blogspot.hu oldalon már tegnap megjelent az a hír, hogy a felszíni repedések mellett a jégtakarón kisebb besüppedéseket tapasztaltak olyanokat, amiket általában vulkáni működés nyomán figyelnek meg. A Bardarbunga délkeleti pereme közelében létrejött besüppedések 4-6 km hosszúságúak, 1 km szélesek és 10-15 méter mélyek. Magnus Tumi Gudmundsson izlandi geofizikus azzal magyarázta, hogy kisebb vulkáni kitörés történhetett a 400-600 méter vastag jégtakaró alatt.